A teknővájást a "nyersanyag" lelőhelye (az ártéri erdők öreg szürke- ill. fehér nyarai) közelében tábort ütő cigány családok végezték. A mesterség apáról fiúra szállt, a család minden tagjának meghatározott szerepe volt az "áru" előállításában. Bemutatásra kerül egy hajdani nyári teknős-cigány tábor, annak lakhelyül is szolgáló ekhós szekere, mint a tábor egyik legjellegzetesebb darabja. A kosár (fűzvessző) és gyékény fonás mestersége már a falusi portához köthető. Ezért ennek bemutató teréül egy faszerkezetes, lábakon álló, nádtetős falusi szín fog szolgálni.

Az érdeklődőket itt megismerhetik a kosár-, és gyékényfonás anyagait, az áru (kosár, szakajtó stb...) készítésének egyes fázisait. A kubikos kunyhónál a folyamszabályozáskor jelentős szerepet játszó kubikosok mindennapi élete elevenedik meg a speciális talicska, a különböző szerszámok és a munkások ottani anyagokból épített lakhelyével. Az ismertető táblák a mesterség és termékei felhasználásáról részletes magyarázatot adnak. A halászmesterséget a Göbe partjára épített korcolt nádtetejű halászkunyhó mutatja be. A tiszai halász "egyszerű, de nagyszerű" nyári lakhelyét, és annak praktikusan kialakított környezetét hozzáértő kezek építik fel. A látogatók megismerkedhetnek a halász által oly gyakran használt varsával, a különböző hálókkal és a mester-fogásokkal. A bemutató alkalmával a halászladikok kipróbálására is sor kerülhet.