Múzeumba menni jó – 2025. május
A hazai és határon túli múzeumok s kiállítóhelyek a tavasz utolsó hónapjában is nagyszabású kiállításokkal várják a közönséget. Májusi „Múzeumba menni jó” című ajánlónkat olvashatják.
Fotó/Forrás: © Néprajzi Múzeum, Budapest
Magyarország színezve - Rejtőzködő fényképek 1862-ből
2025. március 5. - 2025. szeptember 15.
Néprajzi Múzeum, Budapest
Az 1862-ben a londoni világkiállításon bemutatott, Magyarország korabeli tájegységein, településein készült népviseleti fényképsorozatot tárja a látogatók elé az a kiállítás, amely 2025. március 05-én „Magyarország színezve - Rejtőzködő fényképek 1862-ből” címmel nyílt meg a budapesti Néprajzi Múzeumban. A korábban elveszettnek hitt Tiedge János fényképek a londoni Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből kölcsönzéssel érkeztek Budapestre, ehhez kapcsolódik egy, a Néprajzi Múzeumban őrzött, Tiedge-féle másolati sorozat. A két gyűjtemény kiegészíti egymást: így a kiállítás a két forrás alapján a Londonban egykor szerepelt képek mintegy kétharmadát tudja bemutatni eredetiek és korabeli másolatok alapján. A képek több mint 160 év után láthatók Budapesten, bemutatva a készítés történetét is a szervezéstől a világkiállításig.
A színezett fényképek pillanatképet adtak az alföldi és dunántúli polgárok, parasztok, uradalmi béresek és vármegyei szolgák változatos és sokszínű viseletéről, s ezáltal maga a nép lett az, amely megjelenített egy országot a nagyvilág színpadán. Az „életre való arcok” valós embereket mutattak, nem karaktereket vagy etnikai-nemzeti-foglalkozási típusokat. A viseletek sem a „parasztiról”, a „népiesről” alkotott aktuális képzeteket és fikciókat fejezték ki, jóllehet sokaknak talán épp ezeket erősítették meg. A lefényképezett öltözetek hitelességét a helybeliek részvétele szavatolta, de még inkább a tekintetek, az arcok kifejezőereje.
Fotó/Forrás: © Donau Fest in Budapest, Márk Lajos
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914)
2025. április 04. – 2025. október 05.
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest | Földszint, időszaki kiállítótér
A magyar plakátművészet első aranykorát mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria 2025. április 04-én nyílt, „Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914)” című nagyszabású kiállítása. A mintegy 120 plakátot felvonultató tárlat a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika remekművei mellett megidézi a korszak szecessziós tárgykultúráját is: könyveket, folyóiratokat, illetve iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva.
A 2025. október 05-ig látogatható kiállítás a plakátműfaj fejlődését, s magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alphonse Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit. De a tárlat felvillantja a polgári otthonok világát, a századforduló városi éjszakai életét, a kávéházak hangulatát, a városi nők öltözködését, szokásait, a korban népszerű szabadidős tevékenységeket, a biciklizést, a gyógyfürdők látogatását vagy a csillogó bálokat. A plakátok egyik legfontosabb motívuma azonban a nő, aki a legkülönbözőbb szerepekben tűnik fel: az öntudatos nagyvilági dámától az éteri múzsáig.
Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Reprezentáció & Technológia | A Magyar Nemzeti Múzeum és a BÁV közös időszaki kiállítása
2025. április 22 – 2025. május 25.
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
2025. április 22. és 2025 május 25. között a Nemzet Múzeumában, a második emeleti kupolateremben tekinthetik meg az érdeklődők a Magyar Nemzeti Múzeum és a BÁV közös, „Reprezentáció & Technológia – Három évszázad éremművészetének titkai” című időszaki kiállítását. A tárlat közel 300 emlékérem, kitüntetés, jelvény, a gyártáshoz használatos verőtő és egyéb műtárgy segítségével mutatja be a közönségnek, miként találkozik a reprezentáció igénye a technológiai fejlődéssel a 17. századtól napjainkig. Azonban a kiállítás különlegessége: nemcsak az érmék, hanem azok készítéséhez szükséges verőtövek és a verőgép is bemutatásra kerül, így a nagyérdemű a technológiai hátteret is megismerheti.
A felbecsülhetetlen muzeális, numizmatikai, történelmi, kulturális és technikatörténeti értékkel bíró kollekció segítségével az újkortól nyomon lehet követni a magyar éremművészet történetét, a pénzverési technológia fejlődését, továbbá a kitüntetések, jelvények és zsetonok históriáját. A kiállítás ezekből nyújt reprezentatív válogatást, kiegészítve a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum eredeti érempéldányaival és műtárgyaival.
Fotó/Forrás: © Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, Románia
BAK ÁRON - képzőművészeti emlékkiállítás
2025. április 24. – 2025. június 02.
Haáz Rezső Múzeum, Kossuth Lajos utcai Képtár, Székelyudvarhely, Románia
Bak Áron (1945-2012) teológus, festő- és grafikus, illetve kísérletező alkotó képzőművészti munkásságát tárja a látogatók elé a székelyudvarhelyi Képtárában megrendezett, 2025. április 24. és 2025. június 02. között látogatható kiállítás. Bak méltatlanul elfeledett képzőművészti munkásságát: az 1996 és 2010 között készült olajfestményeket, akvarelleket, pasztelleket és grafikákat felvonultató tárlat Lőrincz Ildikó művészettörténész kurátorsága révén jött létre.
Az alkotó változatos témájú képein különleges fényben jelennek meg a kecseti tájak dombszőnyegei, színes kert-, utca- és erdőrészletek, a fák, a házak, kapuk, a tanyák. Pasztell-tájképeinek egyéni színfelülete, jellegzetes krétarajzai, nagy méretű kéz- és lábfejábrázolásai, csángóportréi, csendéletei, illetve a templomokról, a népi építészetről, falurészletekről készülő grafikái igencsak figyelemreméltóak. Több technikával kísérletezett, vázlatai, kisebb pasztelljei, monotípiái, diópác-, szén- és tusrajzai számos darabja először kerül a nyilvánosság elé. A 80 éve született alkotó emlékkiállítás-anyagát személyes tárgyak egészítik ki. A sajátosan emberi tartalomtól, lelkiségtől s a csendes falusi környezettől soha el nem távolodó alkotó életművét reggel 9 és 17 óra között Székelyudvarhelyen, a Kossuth utca 42. szám alatt található Képtár épületében tekintheti meg a közönség.
Fotó/Forrás: © Tragor Ignác Múzeum, Vác
Sajdik Ferenc 95 - A magyar karikatúra mestere
2025. május 09. - 2025. szeptember 07.
Tragor Ignác Múzeum, Vác
Életmű-kiállítással tiszteleg a váci Tragor Ignác Múzeum Sajdik Ferenc (1930- ) hét évtizede alkotó, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista munkássága előtt. Az idén 95 éves művész, aki többek mellett a Ludas Matyi hetilap, a Pom Pom mesék és megannyi humoros illusztráció készítője most teljes életművébe enged betekintést: a közönség ugyanis gyermekkori rajzokat, személyes emlékeket, könyvillusztrációkat, s reklámterveket vehet szemügyre, mindezeket a művész színes és szellemes stílusában. Így a tárlat igazi időutazásra hívja a látogatókat a magyar sajtókarikatúra, rajzfilmgyártás és a mesekönyvek világába.
Sajdik neve már összeforrt a Magyar Rádió, Ludas Matyi, Új Tükör, Rakéta, Új Ludas, Füles és más ikonikus lapok karikatúráival, valamint Csukás István felejthetetlen mesehőseivel. Az életmű-kiállítás jóvoltából pedig Pom Pom, Gombóc Artúr és A nagy ho-ho-ho-horgász, a generációk kedvencei – most életre is kelnek. A kiállítás különlegessége egy exkluzív riportfilm, amelyben maga a művész mesél életéről és "örömrajzairól".
Fotó/Forrás: © Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest
LÉLEGZŐ FÉNY | Spiritizmus, teozófia, buddhizmus a 19-20. század fordulóján Magyarországon
2025. május 1. - 2026. március 01.
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest
„LÉLEGZŐ FÉNY | Spiritizmus, teozófia, buddhizmus a 19-20. század fordulóján Magyarországon” címmel nyílt meg 2025. május 01-én - ünnepélyes keretek között – a budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása. A tárlat a keleti és nyugati ezoterikus irányokat ötvöző teozófiának azt az oldalát emeli ki, mely inspirálta a hazai szellemi élet minden ágát (írókat, művészeket, tudósokat) és szélesebb körben felkeltette a keleti kultúra és filozófia iránti érdeklődést, a keleti tárgyak gyűjtését.
A múzeum új kiállításának célja, hogy megidézze a századforduló pesti hangulatát, azt a miliőt, mely a boldog békeidőktől az I. világháború tragédiáján át elvezet a két világháború közötti időszakik. Bemutatásra kerülnek továbbá azok a kisebb-nagyobb csoportok, körök (spiritiszták, gnosztikusok, tolsztojánusok, reforméletmódot követők, szabadkőművesek, teozófusok, buddhisták stb.), melyek e korszakváltás kísérőiként a világ minden pontján feltűnnek. A tárlat megtekintése során Magyarországi képviseletükben olyan kiváló emberekkel találkozhat a közönség: mint Mednyánszky László, Zipernovszky Károly, Gömöryné Maróthy Margit, Nagy Sándor, Baktay Ervin, Rózsaffy Dezső, Nádler Róbert és az első magyar nyelvű Buddhista káté fordítója, Hollósy József. Akik a létezés rejtett misztériumát véve alapul, megkíséreltek egy, a materializmuson túlmutató világszemléletet becsempészni a hétköznapokba.
