Állatorvos-Történeti Gyűjtemény

Az állatorvos-történeti emlékek gyűjtését Magyarországon Daday András professzor kezdte el, aki 1937-ben, az állatorvosképzés megindulásának 150. évfordulóján nyitotta meg gyűjteménytárát. Az akkori kiállítás darabjainak nagy része a II. világháború során megsemmisült, de a gyűjtés később újraindult. Az 1970-es években, amikor az Állatorvos-tudományi Egyetem kampuszát felújították, az épületegyüttesbe már betervezték a múzeumot is. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeumhoz tartozó gyűjtemény 1984-től tekinthető meg mai formájában. A kiállított anyag három részre osztható. Az első kilenc vitrinben az állatgyógyászat eszközeit, azok fejlődését figyelhetjük meg. Az összeállítás 18?19. századi fa, vas és bőr állatgyógyászati műszereket, illetve már a 20. századi higiénés követelményeknek megfelelő eszközöket vonultat fel. Egy tárló és egy jelentős gyűjtemény a patkókovács-képzést, a patkó történetét és a gyógypatkókat mutatja be. A második egység az egyetem és az állatorvosképzés történetét ismerteti. A dokumentumok néhány jeles professzor karrierjét, élettörténetét követik végig. Érdekes darab például az 1867-es Zlamál-féle marhavésztérkép vagy Aujeszky Aladár emlékei, akit egy, a veszettséggel összetéveszthető betegség azonosítása tette híressé. De megismerkedhetünk többek között a világhírű Hutyra Ferenc és Marek József munkásságával is. A harmadik egységet ifj. Vastagh György szobrászművésznek a 19. század végén készült, a párizsi világkiállításon díjat nyert állatszobrai alkotják. A gyűjtemény állattenyésztés-történeti jelentősége abban rejlik, hogy élethűen ábrázol számos háziállatfajt, illetve -fajtát. A kiállításon lovas érmek ? dr. Fehér Dezső állatorvos ajándékai ? és magyar állatorvosokat ábrázoló díjérmek is láthatók. Az időszaki tárlat általában évente cserélődik. A múzeum szerdánként 13?16 óra között tart nyitva, de előzetes bejelentkezéssel ettől eltérő időpontokban is látogatható. Az állatorvos-történeti emlékek gyűjtését Magyarországon Daday András professzor kezdte el, aki 1937-ben, az állatorvosképzés megindulásának 150. évfordulóján nyitotta meg gyűjteménytárát. Az akkori kiállítás darabjainak nagy része a II. világháború során megsemmisült, de a gyűjtés később újraindult. Az 1970-es években, amikor az Állatorvos-tudományi Egyetem kampuszát felújították, az épületegyüttesbe már betervezték a múzeumot is. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeumhoz tartozó gyűjtemény 1984-től tekinthető meg mai formájában. A kiállított anyag három részre osztható. Az első kilenc vitrinben az állatgyógyászat eszközeit, azok fejlődését figyelhetjük meg. Az összeállítás 18?19. századi fa, vas és bőr állatgyógyászati műszereket, illetve már a 20. századi higiénés követelményeknek megfelelő eszközöket vonultat fel. Egy tárló és egy jelentős gyűjtemény a patkókovács-képzést, a patkó történetét és a gyógypatkókat mutatja be. A második egység az egyetem és az állatorvosképzés történetét ismerteti. A dokumentumok néhány jeles professzor karrierjét, élettörténetét követik végig. Érdekes darab például az 1867-es Zlamál-féle marhavésztérkép vagy Aujeszky Aladár emlékei, akit egy, a veszettséggel összetéveszthető betegség azonosítása tette híressé. De megismerkedhetünk többek között a világhírű Hutyra Ferenc és Marek József munkásságával is. A harmadik egységet ifj. Vastagh György szobrászművésznek a 19. század végén készült, a párizsi világkiállításon díjat nyert állatszobrai alkotják. A gyűjtemény állattenyésztés-történeti jelentősége abban rejlik, hogy élethűen ábrázol számos háziállatfajt, illetve -fajtát. A kiállításon lovas érmek ? dr. Fehér Dezső állatorvos ajándékai ? és magyar állatorvosokat ábrázoló díjérmek is láthatók. Az időszaki tárlat általában évente cserélődik. A múzeum szerdánként 13?16 óra között tart nyitva, de előzetes bejelentkezéssel ettől eltérő időpontokban is látogatható.



1078 Budapest, István utca 2.

Nyitva tartás:Sze 13:00-16:00 (bejelentkezés nélkül), Hét-Pént 8:00-16:00 (csak előzetes bejelentkezéssel!)

+36 1 478 4226
www.konyvtar.univet.hu
library.univet@aotk.szie.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
180
Kiskönyvtár

TEMATIKA

A ajánlatai

Világkonyha tábor

Éljünk ésszel, örömmel

Ismét felpattanunk varázsszőnyegünkre, hogy körbeutazzuk a Földet. Megismerkedünk az öt földrész különböző kultúráival, az ott élő emberek szokásaival és ételeivel.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Budapest


Múzeumok határok nélkül - Örökség – Tudomány – Turizmus

VIII. Országos és IV. Nemzetközi Múzeumandragógiai konferencia

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület és a Jósa András Megyei Hatókörű Városi Múzeum az NKA támogatásával, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szakmai együttműködésével, valamint a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, a Felnőttkori Tanulás Elektronikus Európai Platformja (EPALE) és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete pártolásával szakmai továbbképzésen való részvételre hívja az érdeklődőket.

Sóstói Múzeumfalu
Nyíregyháza - Sóstó


Borszerda

Júliusban minden szerdán más-más tematika szerint várjuk kedves vendégeinket egy-egy izgalmas tárlatvezetésre, érdekes előadásra, kellemes élő zenére és természetesen, a rendezvény nevéhez hűen, nyáresti koccintásra 18 és 22 óra között.

Magyar Nemzeti Galéria
Budapest


Panel

A PANEL kiállítással elsősorban azt kutatjuk, hogy miért is jöttek létre a lakótelepek. Miért alakultak ki a házgyári technológiával épített lakóházak, házsorok; ezen épülettípus és környezete hogyan hat a társadalomra, s hogyan hat az egyénre? Létezik-e vajon panel identitás, s egyáltalán: van-e olyan fogalom, hogy PANELSÉG?

MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
Debrecen


André Kertész – A kamera poétája

André Kertész-fotók a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből

A világhírű fotóművész Kertész Andor néven 1894. július 2-án született Budapesten. 125 éve született André Kertész, illetve Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezünk.

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest


Panel

A PANEL kiállítással elsősorban azt kutatjuk, hogy miért is jöttek létre a lakótelepek. Miért alakultak ki a házgyári technológiával épített lakóházak, házsorok; ezen épülettípus és környezete hogyan hat a társadalomra, s hogyan hat az egyénre? Létezik-e vajon panel identitás, s egyáltalán: van-e olyan fogalom, hogy PANELSÉG?

MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
Debrecen