Karacs Ferenc Múzeum

A ladányi születésű Karacs Ferenc térkép- és rézmetsző illusztrátorról elnevezett múzeum kiállításai a Sárrét lecsapolás előtti történetét, illetve Püspökladány várossá válásának főbb mozzanatait ismertetik, a névadó életét feldolgozó tárlat pedig korabeli tárgyak és általa metszett térképek segítségével mutatja be a reformkorban működő művész-tudós munkásságát. A Nagy-Sárrét halmaz-településein elterjedt népi építészet jellemző vonása a háromosztatú ház, melyet a tornácok, ámbitusok és tornácoszlopok változatos rendje, a deszkatűzfalak sajátos napsugaras díszítése, továbbá szív- és virágdíszes faragások tesznek változatossá. Az állandó kiállításon megfigyelhetjük egy jellegzetes sárréti ház berendezését is: a nyitott pendelykéményt, a pitvarban álló asztal- vagy evőszéket, a zsámolyokat és gyalogszékeket. Az autentikus enteriőr része a kemence melletti ágy a tulipános ládával, fiókos szekrénnyel és komóddal. A paraszti gazdálkodást bemutató részben képet kapunk a legeltető állattenyésztésről, a pásztorok életéről és munkájáról, valamint a birtokos gazdák érdekvédelmi közösségeiről. Régen e társulások gondozták a közös építményeket, kutakat, karámokat, hodályokat, s közösen állapították meg a legeltetés, a kihajtás és a hazahajtás rendjét is. Megtudhatjuk továbbá, hogy az 1850-es évekbeli vasútépítésnek köszönhetően Püspökladány fontos csomópont lett: itt ágazott el a Debrecen és Nagyvárad felé vezető vasútvonal. A helytörténeti kiállítás bemutatja Püspökladány és a Sárrét művelődés- és iskolatörténetét is. A sárréti falvak elemi iskolái egykor a Debreceni Református Kollégium partikulái voltak. Később a kálvinista mellett katolikus és izraelita iskola, majd ipari tanonciskola és államilag támogatott községi polgári is alakult itt. Több községben működtek olvasókörök, melyek a polgárosuló gazdák, illetve szegényparasztok agrárszocialista mozgalmának adtak otthont. A 19. század végétől a helyi közművelődés fontos fórumai a dalárdák lettek; közülük az 1874-ben alakult sárrétudvari kórus és az 1903-ban alapított bárándi kórus ma is működik.

A múzeum további állandó kiállításai: Rettegi Istvánné Kovács Anna, múzeumalapító emlékkiállítás; Püspökladány és környékének korai történeti emlékei; Arnóth Sándor Emlékhely

 



4150 Püspökladány, Kossuth utca 28.

Nyitva tartás:Egész évben. Hétfő-Péntek 10:00-16:00

+36 54 451 295
www.ladanymuzeum.hu
karacs.muzeum@gmail.com

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
925
Kiskönyvtár

TEMATIKA

A ajánlatai

30 éve nyílt meg a határ

Kulisszatitkok a

1989. május 2-án az osztrák-magyar határon megkezdődött a műszaki határzár, a vasfüggöny lebontása. Ezután több száz keletnémet állampolgár szökött át a határon Ausztriába. Sokan a budapesti nyugatnémet, prágai és varsói nagykövetségeken kértek menedéket.

Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest


Gyökerek I-III. Gaál István filmje

Filmvetítés, beszélgetés és piknik a Bartók Emlékházban

Gaál István televíziós esszéje előtt nem készült olyan film, amely Bartók Béla teljes életművének bemutatását tűzte ki célul. Kettős vezérfonalát Bartók kompozíciói és saját szavai alkotják, végigkövetve a zeneszerző szellemi, emberi fejlődését.

Bartók Béla Emlékház
Budapest


Szobori búcsú Ópusztaszeren

Szeptember 8-án, vasárnap felidézzük az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a régi Szobori búcsúk hangulatát: a környékbeliek fogatokon, kordékon, lovaskocsikon érkeznek a búcsúra.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer


Konkoly Gyula | 68 – 78

A gaz­dag és szer­te­ága­zó élet­mű­vet fel­vo­nul­ta­tó Kon­koly Gyula, az Ipar­terv ge­ne­rá­ció egyik leg­is­mer­tebb kép­vi­se­lő­je, a leg­kü­lön­fé­lébb avant­gárd és ne­o­avant­gárd kí­sér­le­te­ket kö­ve­tő­en tért vissza a fi­gu­ra­tív fes­té­szet­hez.

Műcsarnok
Budapest


Kondor Attila | Szabadságtapasztalat

A mű­vész egész pá­lyá­ja során el­mé­lyül­ten fog­lal­ko­zik a kép­ző­mű­vé­szet­nek gon­do­la­ti hát­te­ret biz­to­sí­tó fi­lo­zó­fi­ai, esz­té­ti­kai alap­kér­dé­sek­kel úgy, hogy mi­köz­ben érez­he­tő a múlt em­lé­ke­i­nek, ered­mé­nye­i­nek tisz­te­le­te, min­den mű a saját sze­mé­lyes ta­pasz­ta­lá­sá­ból, él­mé­nye­i­ből szü­le­tik.

Műcsarnok
Budapest


Lajta Gábor | Az ajtón túl

Festmények 1985–2019

A ki­ál­lí­tás­ban a mű­ter­mi mo­del­lek után fes­tett akt­ké­pek, az akt­té­ma „mi­to­ló­gi­ai” ak­va­rell­jei, a kon­cert- és éj­sza­kai képek nagy és egé­szen kis mé­re­tű da­rab­jai sze­re­pel­nek, va­la­mint egy vá­lo­ga­tás Az orosz­lán nyel­ve című so­ro­zat da­rab­ja­i­ból.

Műcsarnok
Budapest