Kőszegi Városi Múzeum - Kőszegi Várkiállítás

A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú erődítményt később kibővítették; a reneszánsz és a barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül. Az elővár épületei gazdasági célokat szolgáltak, itt volt a kocsiszín, az istálló, de itt helyezték el az őrséget is. Az északi szárnyban gótikus falfestések maradtak meg, az ablakok körül reneszánsz festés és sgraffito látható. A vár az 1532-ben Bécs felé nyomuló törökök elleni védekezést vezető várkapitányról kapta a nevét. Jurisics Miklós maroknyi védőserege 19 ostromot vert vissza; az ő győzelmeikre emlékeztet a Kőszegen mindennap tizenegy órakor megszólaló harang. Az erődítményt leghosszabban ? 236 éven át ? birtokló család után Esterházy-várként is emlegetett építmény déli és délkeleti szárnyának emeletén a Kőszegi Városi Múzeum kiállításai kaptak helyet. A kőszegi vár évszázadai című állandó tárlat az erődítmény közel nyolcszázéves történetét mutatja be. Látogatói megismerhetik a vár építési korszakait, illetve az irányításában kiemelkedő szerepet játszó személyeket és családokat. Az első terem a kőszegi alsóvár építésétől kezdve ismerteti a város korai történetét, valamint az alapító Kőszegi családot, akik egészen Kőszeg 1328-as királyi várossá nyilvánításáig fenntartották erőszakos, kegyetlen kiskirályságukat. A második teremben a vár 15. századi emlékeit lehet szemügyre venni, köztük a korszakban rendkívül ritka itáliai majolikákat. Továbbhaladva megtekinthető még a Nagyhatalmi szembenállás Európában a 15. században elnevezésű helyiség, valamint a Szulejmán 1532-es hadjáratát és Kőszeg ostromát bemutató kiállítótér is. A következő terem a jelentős kőszegi zálogbirtokosokat mutatja be, köztük a híres várkapitányt, Jurisics Miklóst és a várat felújító Széchy-családot. Az utolsó rész a kőszegi várat 1695 és 1932 között birtokló Esterházy-család időszakát idézi fel. A kiállításon a Kőszegi Városi Múzeum tulajdonát képező műtárgyakon kívül megtalálhatók a Magyar Nemzeti Múzeumból, a Nádasdy Ferenc Múzeumból és a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeumból kölcsönzött műtárgyak is.



9730 Kőszeg, Rajnis utca 9.

Nyitva tartás:Egész évben. Kedd-Vas 10:00-17:00

+36 94 360 113; +36 94 360 240
www.jurisicsvar.hu
jurisics@koszeg.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
1837
Kiskönyvtár
208 Jurisics Vár

TEMATIKA

A ajánlatai

Borszerda

Júliusban minden szerdán más-más tematika szerint várjuk kedves vendégeinket egy-egy izgalmas tárlatvezetésre, érdekes előadásra, kellemes élő zenére és természetesen, a rendezvény nevéhez hűen, nyáresti koccintásra 18 és 22 óra között.

Magyar Nemzeti Galéria
Budapest


Borszerda

Júliusban minden szerdán más-más tematika szerint várjuk kedves vendégeinket egy-egy izgalmas tárlatvezetésre, érdekes előadásra, kellemes élő zenére és természetesen, a rendezvény nevéhez hűen, nyáresti koccintásra 18 és 22 óra között.

Magyar Nemzeti Galéria
Budapest


Világkonyha tábor

Éljünk ésszel, örömmel

Ismét felpattanunk varázsszőnyegünkre, hogy körbeutazzuk a Földet. Megismerkedünk az öt földrész különböző kultúráival, az ott élő emberek szokásaival és ételeivel.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Budapest


André Kertész – A kamera poétája

André Kertész-fotók a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből

A világhírű fotóművész Kertész Andor néven 1894. július 2-án született Budapesten. 125 éve született André Kertész, illetve Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezünk.

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest


André Kertész – A kamera poétája

André Kertész-fotók a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből

A világhírű fotóművész Kertész Andor néven 1894. július 2-án született Budapesten. 125 éve született André Kertész, illetve Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezünk.

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest


Panel

A PANEL kiállítással elsősorban azt kutatjuk, hogy miért is jöttek létre a lakótelepek. Miért alakultak ki a házgyári technológiával épített lakóházak, házsorok; ezen épülettípus és környezete hogyan hat a társadalomra, s hogyan hat az egyénre? Létezik-e vajon panel identitás, s egyáltalán: van-e olyan fogalom, hogy PANELSÉG?

MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
Debrecen