Mágocsy-kastély

Az 1581-ben épült pácini kastély egyike a legjobb állapotban fennmaradt magyarországi reneszánsz emlékeknek. Eredetileg is kényelmes, lakható rezidenciának épült, védelmi jellege másodlagos volt ? igaz, a kerítő falakat és bástyákat sem hagyták el építtetői. Az erősség az Itáliából indult, majd Lengyelországban és Magyarországon sajátos ?északi? elemekkel bővült reneszánsz ízlés alapján készült. A építmény megrendelője a kor egyik leggazdagabb főura, Mágocsy Gáspár és unokaöccse, Mágocsy András volt; az utóbbi özvegye Rákóczi Zsigmondhoz ment feleségül, de hosszas pereskedés után a kastély a 16. század végén az Alaghy családhoz került. Az épület az egyszerűbb kivitelezésű földszintre és a gazdagon díszített emeletre tagolódik; a reprezentatív helyiségeket, így az ?ebédlőpalotát? is az utóbbi szinten rendezték be. Az emeleti ajtókat, ablakokat díszes reneszánsz kőkeretek övezik, a szobák dongaboltozatosak vagy gerendamennyezetesek. Különleges emléknek számít a kastély külső sgraffito-díszítése. Az itt működő kastélymúzeum a fénykornak tekintett 16?17. század főúri életmódját és kultúráját bemutató kiállításnak ad otthont. A tárlat a nemesség élete mellett a kora újkori reneszánsz főúri udvar társadalmát, a kelet-magyarországi arisztokrácia udvartartását is bemutatja. Az urak lakhelye és az ebédlőpalota után megtekinthetjük az udvari szabók, az udvari pap, a szakács és az uradalom gazdasági ügyeit intéző provizor (udvarbíró) szobáját, de az úgynevezett szervitori és vitézlő réteg ? nemes szolgák és tisztviselők ? munkájával és életmódjával is megismerkedhetünk. A korabeli tájat és embereket ábrázoló metszetek, festmények, korhű bútorok és berendezési tárgyak mellett a reneszánsz kor felfedezését különböző interaktív eszközök, digitális alkalmazások segítik. A védőfal tetején húzódó gyilokjáróról nagyszerű kilátás nyílik a romantikus hangulatú parkerdőre, a Báró-kertre. A pincében kávéház üzemel, az egyik bástyában pedig szállás is kivehető.