Postamúzeum

A Postamúzeum anyagának gyűjtése 1881-ben kezdődött, a főposta egyik emeleti helyiségében. Itt tárolták a távírda számára készenlétben tartott, pótlásra, cserére szoruló, illetve oktatási célokra szolgáló gépeket, készülékeket és alkatrészeket. A posta és a távírda egyesítése után tovább folyt a gyűjtés a leendő Postamúzeum létrehozása érdekében. Az 1896-os millenniumi kiállítás következtében nagyra duzzadt gyűjtemény java részét a kiállítási csarnok lebontását követően a Közlekedési Múzeumban helyezték el. 1955-ben aztán megnyílt az első önálló tárlat a Postavezérigazgatóság épületében, mely többszöri költözés után 2012-ben került mai helyére, a Benczúr Házba. A kollekció kezdetben főként távíró-történeti anyagokból állt, a postatörténeti gyűjtés csak 1885 után indult meg. A Magyar Királyi Posta millenniumi csarnoka a Posta-, távírda- és távbeszélőcsarnok nevet viselte, és a gyűjtemény is ezt a csoportosítást követve szerveződött, majd később rádió- és televíziótörténeti szakcsoportokkal egészült ki. A Magyar Posta az egész országra kiterjedő gyűjtéseket szervezett, a legutolsó ilyen rendeletet 1989-ben adta ki. A tárgyi anyag jelenleg több mint 20 ezer darabnál jár, a dokumentációs egység 67 ezer, az adattár 64 ezer, míg a könyvtár 15 ezer tételt tart nyilván. A hazai posta történetét eredeti berendezések, munkaeszközök, bútorzatok, járművek, dokumentumok, térképek és fényképek idézik fel. Láthatunk távírókat, induktoros telefont, kézi kapcsolású telefonközpontokat. A kollekción belül külön egységeket képeznek az ügyviteli és üzemviteli emlékek, az egyenruhák, zászlók, karszalagok és bélyegzők, a pecsétnyomók és érmék, valamint a szakoktatási emlékek. A távközlési tárgyi gyűjteményt távíró- és távbeszélő-történeti, illetve rádió- és televíziótörténeti emlékek alkotják; érdekesség például a Hughes-típusú betűtávíró, a Pollák?Virág-féle gyorstávíró, Ferenc József telefonja, vagy a Mechlabor gyártotta zeneszekrény. Az intézmény múzeumpedagógiai foglalkozásai különféle ismeretterjesztő és játékos programokat kínálnak a gyerekek számára. A Postamúzeum hétfő kivételével naponta 10-18 óráig látogatható.



1068 Budapest, Benczúr utca 27.

Nyitva tartás:Egész évben. Kedd-Vas 10:00-18:00

+36 1 269 6838; +36 1 322 4240
www.postamuzeum.hu
info@postamuzeum.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
124
Kiskönyvtár

TEMATIKA

A ajánlatai

Szobori búcsú Ópusztaszeren

Szeptember 8-án, vasárnap felidézzük az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a régi Szobori búcsúk hangulatát: a környékbeliek fogatokon, kordékon, lovaskocsikon érkeznek a búcsúra.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer


Gyökerek I-III. Gaál István filmje

Filmvetítés, beszélgetés és piknik a Bartók Emlékházban

Gaál István televíziós esszéje előtt nem készült olyan film, amely Bartók Béla teljes életművének bemutatását tűzte ki célul. Kettős vezérfonalát Bartók kompozíciói és saját szavai alkotják, végigkövetve a zeneszerző szellemi, emberi fejlődését.

Bartók Béla Emlékház
Budapest


Kortársak – sorstársak?

Kiállításmegnyitó

A rendkívül izgalmas kiállítást szeptember 13-án, pénteken 17 órakor Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyitja meg.

Molnár C. Pál Műterem-múzeum
Budapest


Lajta Gábor | Az ajtón túl

Festmények 1985–2019

A ki­ál­lí­tás­ban a mű­ter­mi mo­del­lek után fes­tett akt­ké­pek, az akt­té­ma „mi­to­ló­gi­ai” ak­va­rell­jei, a kon­cert- és éj­sza­kai képek nagy és egé­szen kis mé­re­tű da­rab­jai sze­re­pel­nek, va­la­mint egy vá­lo­ga­tás Az orosz­lán nyel­ve című so­ro­zat da­rab­ja­i­ból.

Műcsarnok
Budapest


Kondor Attila | Szabadságtapasztalat

A mű­vész egész pá­lyá­ja során el­mé­lyül­ten fog­lal­ko­zik a kép­ző­mű­vé­szet­nek gon­do­la­ti hát­te­ret biz­to­sí­tó fi­lo­zó­fi­ai, esz­té­ti­kai alap­kér­dé­sek­kel úgy, hogy mi­köz­ben érez­he­tő a múlt em­lé­ke­i­nek, ered­mé­nye­i­nek tisz­te­le­te, min­den mű a saját sze­mé­lyes ta­pasz­ta­lá­sá­ból, él­mé­nye­i­ből szü­le­tik.

Műcsarnok
Budapest


A vágy titokzatos tárgyai

Szotyory László kiállítása

Ezen a nagy­sza­bá­sú tár­la­ton be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő fest­mé­nyek az élet­mű­nek azt a sze­le­tét kép­vi­se­lik, amely­ben az új fes­té­szet­től a poszt­mo­dern ha­gyo­má­nyo­kon ke­resz­tül ívelő ér­zé­ki fes­tés­mód mint lét­fosz­tott eg­zisz­ten­cia je­le­nik meg.

Műcsarnok
Budapest