Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény
A Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény tulajdonosa és működtetője a Kallós Zoltán Alapítvány, amelynek célkitűzése a magyar népi kultúra értékeinek őrzése és terjesztése. A szervezet fontos feladatának tartja olyan oktatási és kulturális tevékenységek végzését, rendezvények, képzések szervezését, amelyek felpezsdítik a térség kulturális életét, és segítik a szórványban élő magyar közösségek megmaradását. Kallós Zoltán néprajzkutató az alapítvány gondozására bízta az elmúlt hetven évben gyűjtött tárgyi néprajzi és összegyűjtött folklór anyagát. A gyűjteménynek helyet adó ,,kúriát” a gyűjtő szülei 1933-ban vásárolták meg a válaszúti Bánffy családtól. A műtárgyak állagának megőrzése és tudományos feldolgozása céljából létesült gyűjtemény 2010 májusában nyílt meg a nagyközönség előtt. Közel tízezer felbecsülhetetlen értékű néprajzi tárgy tartozik a kollekcióhoz, amely textil-, viselet- és kerámiatörténeti részekből áll, de láthatunk itt bútorokat és faeszközöket is. Az ide látogatók Erdély legnagyobb népművészeti magángyűjteményét tekinthetik meg a Kolozs megyei Válaszúton. A mezőségi, kalotaszegi, erdélyi szász, román, illetve moldvai csángó hagyományos népi kultúra legszebb darabjai 12 teremben láthatók. 1999-ben a múzeum és a népművészeti központ mellett létrehozták a Mezőségi Szórványkollégiumot, amely a mezőségi magyar gyerekek számára biztosítja az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférést. A kollégium tantermei, kézműves foglalkozásokhoz szükséges terei, szálláshelyei, könyvtára, valamint konyhája és ebédlője megfelelő körülményeket biztosítanak rendezvényeikhez, oktatási és múzeumpedagógiai programjaikhoz. 1991-től nyaranta népzenei, néptánc- és kézműves táborokat szerveznek minden korosztály számára. Előzetes egyeztetést követően szervezett iskolai csoportoknak múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak. Fogadják továbbá azokat a szakmai csoportokat, amelyek célja a gyűjteményben lévő szőttesek, varrottasok és viseleti darabok kutatása. 2017.-ben nagyszabású felújjításon esett át az épület, ahol még látogatóbarátabbá tették a gyűjteményt és létrehoztak egy teret időszaki kiállítások bemutatására is, mely például az Élő Népművészet Erdélyi Régiójának ad helyet.
407107 Válaszút / Răscruci, , str. Principală nr. 7.
Nyitva tartás:K-V 9:00-16:00
0040746309057
kallosalapitvany.ro/
muzeum@kallos.org.ro
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA



SÁNDY / KONOK – Metszéspontok - Családtörténeti kiállítás
A Műcsarnok és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) közös kiállítása
A Műcsarnokban egy négy generációra kiterjedő családtörténeti kiállítást tekinthetnek meg a látogatók: id. Sándy Gyula (1827–1894) festő, ifj. Sándy Gyula (1868–1953) építész, id. Konok Tamás (1898–1971) haditudósító fotós, és a három életművet összekapcsoló, szintetizáló dédunoka-unoka-fiú, az idén 90. születésnapját ünneplő Konok Tamás festő munkáiból láthatnak válogatást.
Műcsarnok
Budapest
Múzeumtörténeti konferencia
„Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy az úttörők mi vagyunk” – Múzeumi gondok egykor és ma
A Jósa András Múzeum és a szegedi egyetem Régészeti Tanszéke folytatni kívánja azt a múzeumtörténeti konferenciasorozatot, melynek keretében 2016-ban Gyulafehérváron, majd 2019-ben Nyíregyházán rendeztek ilyen jellegű konferenciát. A következő helyszín Szeged lesz, ahol 2020. november 4-6-ára tervezzük a konferenciát „Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy az úttörők mi vagyunk” – Múzeumi gondok egykor és ma címmel.
Jósa András Múzeum
Nyíregyháza
Múzeumok Őszi Fesztiválja - Deák Gyűjtemény - Városi Képtár, Székesfehérvár
Schmöltz Margit Kő kövön című, középkori Székesfehérváron játszódó történelmi regényét mutatjuk be a nagyközönségnek. A könyv történelmi háttere mellett többek között arról is beszélgetünk, hogy a közép- és a török korban milyen járványokkal, különleges helyzetekkel kellett szembenéznie Székesfehérvár lakosságának.
Városi Képtár - Deák Gyűjtemény
Székesfehérvár
Múzeumok Őszi Fesztiválja - Smidt Múzeum, Szombathely
Hogy ki és mikor készítette az első ülőbútort, azt persze nem tudjuk… de az ókori egyiptomiak már biztosan használtak székeket, amit a görögök, majd a rómaiak továbbfejlesztettek a hasznosság mellett a kényelem és a díszítettség fokozásával.
Smidt Múzeum
Szombathely