Petőfi Irodalmi Múzeum

Bár a múzeum mai szervezeti formáját 1954-ben nyerte el, elődintézményeinek múltja egészen az 1909-ben megnyitott Petőfi-házig nyúlik vissza, ahol először Petőfi és Jókai hagyatékát mutatták be. A Petőfi Társaság által alapított gyűjtemény a II. világháborúban elszenvedett bombatalálatig Jókai Mór író és veje, Feszty Árpád közös Bajza utcai villájában működött, majd 1957-ben költözött végleges helyére, a belvárosi Károlyi-palotába.
Megalapítása óta a múzeum gyűjtőkörébe tartozik a teljes hazai és határon túli magyar irodalom írott, nyomtatott, kéziratos és könyvanyaga; feladata a dokumentumok kutathatóvá tétele, kiállításokon való megjelentetése. A gyűjteménynek azonban nem csupán szöveges dokumentumok a részei, hanem hangzóanyagok, irodalmi témájú képzőművészeti alkotások, fényképek és tárgyak is, a határon innenről és túlról egyaránt.
Állandó jelleggel megtekinthető a Ki vagyok én? Nem mondom meg… című Petőfi-kiállítás, a Tamási-emlékszoba és Melocco Miklós híres Ady-oltára. A múzeum az elmúlt években több emlékezetes időszaki kiállítást is rendezett, ezek közül is kiemelkednek az irodalmi centenáriumoknak emléket állító tárlatok.
A múzeum az épület kétezres évekbeli renoválása óta a korábbinál is több rendezvényt –könyvbemutatót, előadást, koncertet, beszélgetést – szervez a nagyközönség számára, és több száz rendhagyó irodalomórát tart az iskolásoknak. A modern múzeumokban elengedhetetlen kávézót és könyvesboltot is kialakítottak itt.
A múzeum falain belül található a médiatár, a kézirattár, valamint a művészeti és relikviatár. A kutatókat szolgáló, korlátozottan nyilvános könyvtár is működik itt. A Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozik a Mesemúzeum és Meseműhely, az Ady Emlékmúzeum, a Jókai Emlékszoba és a Kassák Múzeum, 2013-tól pedig a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma és a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum is.