Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Szentendre

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, a Budapesthez közeli Szentendrén nyitotta meg kapuit 1972-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Az állandó kiállítás a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját mutatja be eredeti, áttelepített épületek segítségével, hiteles tárgyakkal.
A folyamatos fejlesztés alatt álló kiállítóhelyen nyolc tájegységet, vagyis faluszerű épületcsoportot járhatnak be a látogatók, ahol megfigyelhetik az adott régióra a 18. századtól a 20. század közepéig jellemző parasztporták felépítését, valamint az egykori faluképet meghatározó szakrális, közösségi és gazdasági építmények jellegzetességeit. Az érdeklődők a következő tájegységeket ismerhetik meg: Felső-Tiszavidék, Alföld, Kisalföld, Nyugat-Dunántúl, Bakony és Balaton-felvidék, Dél-Dunántúl, felföldi mezőváros, észak-magyarországi falu.
A Skanzen területén a kismesterségek is bemutatkoznak: bepillantást nyerünk a csizmadia, a tímár, a kékfestő, a mézeskalácsos, a pék, a molnár vagy a kosárfonó műhelyébe. Az élő múzeumi helyszíneken a régi konyhák működésébe, az ételkészítés és tartósítás eljárásaiba is betekinthetünk. A látogatók bekapcsolódhatnak a Nagykun állattartó tanya mindennapjaiba, részt vehetnek az állatok etetésében, ápolásában; a kondorfai iskola tanóráin pedig kipróbálhatják, milyen lehetett diáknak lenni egy osztatlan osztályú falusi iskolában.
A Néprajzi Látványtárban a múzeum kezelésében lévő, muzeális értékű néprajzi tárgyak tekinthetők meg. A dél-dunántúli tájegységben rendezték be A történelem sodrában – Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években című állandó kiállítást. A Skanzen területén több ideiglenes kiállítóhely is működik, ahol kortárs képzőművészeti és néprajzi tematikájú tárlatokat rendeznek.
A múzeum az élményszerű ismeretterjesztésre törekszik. A látogatók a műhelyek munkájába és a táncbemutatókba is bekapcsolódhatnak, továbbá részt vehetnek olyan népszerű fesztiválokon, mint a Pünkösdi Sokadalom, a Borünnep vagy a Szent Márton Újborfesztivál és Libator.
A bejárati épülettől, amelynek az 1883-ban épült mezőhegyesi vasútállomás szolgált ihletőjéül, óránként indul a Skanzen-vonat. A Ganz–Jendrassik-féle, gondosan restaurált motorkocsi fél óra alatt teszi meg az utat a Néprajzi Látványtárig.

TEMATIKA

2000 Szentendre, Sztaravodai út
Nyitva tartás:2014. március 8-március 30. szombat-vasárnap 10:00-16:00
2014. április 1-október 31. kedd-vasárnap 09:00-17:00
2014. november 8-december 8. 10:00-16:00

+36 26 502 500
www.skanzen.hu
sznm@sznm.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLETE

Pecsétszám

1342

Kiskönyvtár

001; 119; 247; 254; 347 Szabadtéri Néprajzi Múzeum


Felső-Tiszavidék tájegység

A Felső-Tiszavidék épületcsoport az ország észak-keleti sarkában, a Szlovákia, Ukrajna és Románia közé ékelt területen élt népesség falusi építészetét örökíti meg. A Tisza és mellékfolyói által szabdalt vidéket a 19. század elején még gyümölcsfákban gazdag erdőségek, sűrű tölgyesek borították.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Dél-Dunántúl tájegység

A múzeum legnagyobb területen fekvő tájegységében bejárhatja Tolnát-Baranyát! A Dél-Dunántúl, azaz Baranya, Somogyország, Tolna és Zala a középkorban sűrűn lakott, aprófalvas terület volt, melynek nagy része a török hódoltság korában elnéptelenedett. A 16. századtól rácok, bunyevácok, sokácok és magyarok éltek itt együtt. A mai napig népszerű mohácsi busójárás sokác eredetű hagyomány.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Nyugat-Dunántúl tájegység

A tájegység a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej és Hetés hagyományos paraszti világát tárja elénk. E nyugat-dunántúli tájak talaja agyagos, nehezen termő, a térség folyóvizekben gazdag. Erdeiben a tölgy, a bükk és a fenyő honos. Az itt megtelepülők az erdőkkel borított dombtetőkön égetéses irtással hozták létre első településeiket, a laza, szórt elrendezésű szereket, illetve szegeket. A sík vidékeken főként utcasorba rendeződött falvak alakultak ki.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Bakony, Balaton-felvidék

A Bakony erdő borította hegyeket, a Balaton-felvidék a csillogó víztükör fölé magasodó, szőlővel beültetett, présházakkal telehintett lankákat, érdekes formájú vulkáni kúpokat idéz emlékezetünkbe. A falvakban hófehéren világító, díszes házoromzatok, boltíves tornácok, a málló vakolat alól előbukkanó színes kőfalak ragadják meg az oda látogatót.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



A történelem sodrában - Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években

Keresztély, Lőrinc, János, Anna vagy Teréz? Kik ők? Honnan származnak? Mi történt velük és családjukkal a második világháború után? Állandó kiállításunk az egykor svábok által lakott hidasi lakóház enteriőrjét frissíti fel.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Észak-magyarországi falu tájegység

2010. június 25-én hivatalos keretek között nyílt meg az Észak-magyarországi falu tájegység, amely az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik itt, közel 5000 eredeti műtárggyal.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Alföldi mezőváros tájegység

Az Alföldet jellegzetesen magyar tájként tartják számon. A magyar nyelv világszerte legismertebb szavai is - puszta, csárda, betyár, gulyás, paprika - mind e vidékkel kapcsolódnak össze. E táj sajátos természeti képződményei a kietlen síkság szikes talajával, a délibáb, a futóhomok, vagy a sekély vizek és sűrű nádasok, amelyek színes madárvilágnak adnak otthont. A táj számos költőt és írót (Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Móra Ferenc) ihletett meg.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Kocsik és szekerek

A szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységének rábcakapi telkén álló 19. században épült pajtában megrendezett interaktív kiállításnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Kocs településen kifejlesztett és onnan európai hódító útjára induló hagyományos magyar közlekedési eszközre. A közlekedés történetének kezdete egyidős az emberiség történetével, hiszen maga az ember is egy idézőjelbe tett közlekedési eszköz, elég csak az afrikai gyalogkaravánokra gondolni. A tényleges tárgyi eszközök tekintetében, a valódi előrelépést a szán, a csónak és kocsi feltalálása jelentette.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Kisalföld tájegység

A múzeumi tájegység két szemközti házsorának épületei határozottan eltérnek egymástól: az egyik oldalon téglából épült, módos házak, a másik oldalon szerényebb, földfalú, nád- és zsúpfedésű épületek állnak. A kiállítás a Kisalföld gazdagon tagolt néprajzi képét igyekszik hagyományaiban és változásaiban megmutatni.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre



Felföldi mezőváros

A Felföld Magyarország északi középhegységi területeinek történeti tájneve. Az Ipoly és a Bodrog közötti hegyvidéki területen kialakult mezővárosok a nagytáj jellegzetes települései voltak.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre