Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény

Királyi koronázó- és temetkezési helyként Székesfehérvár a magyar államalapítástól kiemelt fontosságú szakrális központnak számított, püspöki székhellyé pedig 1777-ben vált. A Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény három kulturális intézményt fog össze: a könyvtárat, a levéltárat és a múzeumot. Megszervezése az 1930-as években kezdődött, amikor a Szent István-évre készülve a székesfehérvári püspökség lépéseket tett kulturális javainak feltárása és reprezentatív bemutatása érdekében. 
Az 1938-ban megnyílt Egyházmegyei Múzeum a székesegyházi kincstár javain túl a hozzá tartozó plébániák liturgikus tárgyait is bemutatta, betekintést engedve a régió hitéletének tárgyi emlékeibe. A gyűjtemény újjászervezése 1998-ban történt, 2011 óta pedig itt működik az egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjteménye is, amely vallási témákat kortárs formanyelven feldolgozó alkotásokból áll.
Az állandó tárlat keretében a fontos egyházi kincsek, liturgikus tárgyak, textilek, ötvösművek, festmények és szobrok mellett megtekinthető az egykori székesfehérvári püspök, Prohászka Ottokár emlékkiállítása is. A gyűjtemény büszkesége Szent István fejereklyetartója. Az 1770-es évek elejéig egy, a 16. század végén Raguzában készült kosár alakú, áttört ezüst tartóban őrizték a magyar államalapító király koponyacsontját, majd 1778-ban – Mária Terézia megbízásából – a bécsi Ignaz Sebastian Würth műhelyében készült hermában helyezték el az ereklyét, amely ezután érkezett Székesfehérvárra.
A levéltár törzsanyagát a püspökség egyházkormányzati iratanyaga képezi. Okmányai közül az püspökség császári alapítólevele a legfontosabb, melyet Mária Terézia 1777. február 17-én szignózott.
A püspökség alapításával egyidős könyvtár jelenleg közel 90 000 kötetet őriz. Kézirattárában négy kódex található, 517 ősnyomtatványból álló könyvegyüttese pedig országosan kiemelkedő. Régi magyar könyvei között unikális példányok is fellelhetők: Balassi Bálint istenes énekeinek 1665-ös kassai kiadása vagy Meleghi Ferenc 1680-ban Nagyszombaton kiadott Bonum principium című művének egyetlen ismert példánya. A magyar, latin és német nyelvű köteteken túl francia, olasz és újabban angol nyelvűek is szép számmal akadnak.