Magyar Zsidó Múzeum

A zsidó vallás kegytárgyait bemutató múzeum gondolata először 1896-ban, a millenniumi ünnepségek kapcsán merült fel. Magát a múzeumi gyűjteményt 1909-ben alapították, s míg 1931-ben meg nem épült a múzeum épülete, a tárlatot ideiglenes helyszíneken lehetett megtekinteni.
Az épület elhelyezkedésének kiválasztása szimbolikus jelentőségű. A múzeum ugyanis a Dohány utcai Nagyzsinagóga mellett kapott helyett, azon a telekrészen, ahol a cionizmus alapítója, Izrael állam megálmodója, Herzl Tivadar szülőháza állt. 
A gyűjtemény ma több ezer darabot számlál, ezzel Európa második leggazdagabb zsidó tematikájú kollekciója. A legtöbb műtárgy ajándékozás vagy vásárlás révén került a múzeum tulajdonába. Ezek elsősorban iparművészeti alkotások: különböző fém- és ötvösmunkák, például rimonok, díszes tórakoronák, míves fűszertartók. De jelentős mennyiségben találhatók a gyűjteményben textilipari munkák, kéziratok, festmények és szobrok is. A tárgyakon keresztül megismerhető a magyarországi zsidóság története, és vallási mindennapjaikhoz is közelebb kerülhet a látogató.
A legtöbb kiállított tárgy a 19. századból való, elsősorban bécsi és pest-budai, majd budapesti mesterek munkái. A múzeum legrégibb emléke egy menóra motívumos sírkő, melyet a 3. századi Pannóniában készítettek.
Az intézmény fenntartója a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, így a sokszínű időszaki kiállítások mellett rendszeresek a kulturális programok is, gyakran a Dohány utcai Nagyzsinagógával közös szervezésben.