Bihari Múzeum

A múzeum elődje, a Néprajzi Ház 1960-ban, dr. Sándor Mihályné tanítónő lelkes szervezőmunkájának köszönhetően nyílt meg egy, az 1700-as évek közepén épült lakóházban. Az épületet a hatvanas évek végén lebontották, a gyűjtőmunka azonban nem maradt abba, és 1974-ben megalakult a Bihari Múzeum. Az intézmény kiállításait ma a város központjában, a református templommal szemben, az egykori községháza emeletén lehet megtekinteni. A múzeum régészeti kiállítása a Berettyóújfaluhoz tartozó Herpály nevű határrészen feltárt újkőkori lelőhely leletanyaga alapján rekonstruált őskori világot mutatja be. A két helytörténeti teremben a Tardy család tagjainak életét és munkásságát, a Lisztes család által üzemeltetett Lisztes Szálló emlékeit, fennmaradt dokumentumait és berendezési tárgyait, valamint az I. világháború utáni csonka Bihar vármegye székhelyévé vált Berettyóújfalu történetét tekinthetjük át. A Szűcs Sándor néprajzkutató munkáit és rajzait felhasználó, az egykori Sárrét vízivilágát bemutató kiállításon a látogató megismerkedhet egy ma már letűnt életformával, a hajdani pákászok életével, a pákásztanyával, a bödönhajóval, a halfogó eszközökkel, a növények felhasználási módjaival, valamint néhány olyan madárfajjal, melyeknek a hangja is hallható a háttérben. A Jó gazdasszony vagyok én... című tárlat a hagyományos paraszti életben a nők által végzett munkákat mutatja be. Nagy hangsúlyt kapott a Biharban általános rostnövény, a kender feldolgozása, melynek szinte minden mozzanatát a lányok, asszonyok végezték. Az egyéb hagyományos női tevékenységek bemutatásához egy, az 1910-es éveket idéző konyha- és szobabelső adja a hátteret. Bihar megye gazdag irodalmi múltjából többek között Nadányi Zoltán, a ?bihari trubadúr? és Költő Nagy Imre kéziratait, relikviáit őrzi a múzeum. A galérián a Játék-had-történet című kiállítási egység kapott helyet; itt a Barcsay?Székely-játékgyűjtemény 1930?1944-es években forgalmazott gyári játékai mellett idősebb Barcsay László királyi járásbíró, dr. Barcsay László erdőmérnök, valamint dr. Major István ökológus 1932?1995 között készített ólomkatonáit és egyéb figuráit láthatjuk, Pallos Zsuzsa grafikusművész rajzain pedig ötszáz év magyar katonaviseleteit csodálhatjuk meg.