Karacs Ferenc Múzeum

A ladányi születésű Karacs Ferenc térkép- és rézmetsző illusztrátorról elnevezett múzeum kiállításai a Sárrét lecsapolás előtti történetét, illetve Püspökladány várossá válásának főbb mozzanatait ismertetik, a névadó életét feldolgozó tárlat pedig korabeli tárgyak és általa metszett térképek segítségével mutatja be a reformkorban működő művész-tudós munkásságát. A Nagy-Sárrét halmaz-településein elterjedt népi építészet jellemző vonása a háromosztatú ház, melyet a tornácok, ámbitusok és tornácoszlopok változatos rendje, a deszkatűzfalak sajátos napsugaras díszítése, továbbá szív- és virágdíszes faragások tesznek változatossá. Az állandó kiállításon megfigyelhetjük egy jellegzetes sárréti ház berendezését is: a nyitott pendelykéményt, a pitvarban álló asztal- vagy evőszéket, a zsámolyokat és gyalogszékeket. Az autentikus enteriőr része a kemence melletti ágy a tulipános ládával, fiókos szekrénnyel és komóddal. A paraszti gazdálkodást bemutató részben képet kapunk a legeltető állattenyésztésről, a pásztorok életéről és munkájáról, valamint a birtokos gazdák érdekvédelmi közösségeiről. Régen e társulások gondozták a közös építményeket, kutakat, karámokat, hodályokat, s közösen állapították meg a legeltetés, a kihajtás és a hazahajtás rendjét is. Megtudhatjuk továbbá, hogy az 1850-es évekbeli vasútépítésnek köszönhetően Püspökladány fontos csomópont lett: itt ágazott el a Debrecen és Nagyvárad felé vezető vasútvonal. A helytörténeti kiállítás bemutatja Püspökladány és a Sárrét művelődés- és iskolatörténetét is. A sárréti falvak elemi iskolái egykor a Debreceni Református Kollégium partikulái voltak. Később a kálvinista mellett katolikus és izraelita iskola, majd ipari tanonciskola és államilag támogatott községi polgári is alakult itt. Több községben működtek olvasókörök, melyek a polgárosuló gazdák, illetve szegényparasztok agrárszocialista mozgalmának adtak otthont. A 19. század végétől a helyi közművelődés fontos fórumai a dalárdák lettek; közülük az 1874-ben alakult sárrétudvari kórus és az 1903-ban alapított bárándi kórus ma is működik.

A múzeum további állandó kiállításai: Rettegi Istvánné Kovács Anna, múzeumalapító emlékkiállítás; Püspökladány és környékének korai történeti emlékei; Arnóth Sándor Emlékhely