Kohászati Gyűjtemény

A múzeumot 1949-ben alapították. Először a diósgyőri vasgyárban kapott helyet, majd Miskolc-Felsőhámorban telepedett meg a Szinva- és a Garadna-patak összefolyásánál elhelyezkedő, a 18. században épített, eredetileg kancelláriaként funkcionáló barokk stílusú hivatalházban. A gazdag tárgyi emlékek mellett a hazai kohászat történetéhez kapcsolódó kéziratok, műszaki rajzok, fotók, szakkönyvek és szakfolyóiratok is a múzeum gyűjteményének részét képezik. Az állandó kiállítás a magyar és az egyetemes vaskohászat fejlődéstörténetét mutatja be a fáraók korától egészen napjainkig. Diorámák, működő modellek, makettek és dokumentumok segítségével ismerhetjük meg itt a nyersvas- és acélgyártás fejlődését; a kiállítás tárgyai szemléletesek és méretarányosak, így mindenki könnyen megértheti a folyamatokat. A vaskohászat négy fő ágát (vasgyártás, acélgyártás, kovácsolás, hengerlés) részletesen, míg az öntvénygyártást, valamint a drót- és hideg húzást kisebb terjedelemben mutatja be a tárlat. A földszinti előtérben a kohászathoz köthető művészeti alkotások, az első emelet előterében Fazola Henrik kovácsmesterrel, a hazai kohászat és ipari kultúra előmozdítójával kapcsolatos emlékek láthatók. Az emeleti kiállítótér első helyiségében ókori fémleletek másolatai és középkori vaskohók ásatásaiból származó tárgyak találhatók, de a nagyolvasztók működését szemléltető eszközöket is itt helyezték el. Az acélgyártás folyamatát ismertető teremben tekinthető meg az anyagvizsgálás módszereit bemutató rész. A második emeleten a kovácsoláshoz és a sajtoláshoz szükséges berendezéseket, valamint a járműépítés emlékeit találjuk. Az utolsó terem a hengerelési eljárásokkal, továbbá külföldi és hazai sínekkel ismerteti meg az érdeklődőt. Különleges darab a 12?13. századból származó, Imolán és Kőszegfalván feltárt vasolvasztó, az úgynevezett bucakemence, a mecenzéfi kézi kovácsolású szeráru-kollekció és az Al-Duna szabályozásánál használt acélvéső. A Kohászati Múzeumhoz tartozó Massa Múzeum (Miskolc-Újmassa, Ómassai út) a diósgyőri vaskohászat történetének első száz évét mutatja be. Épülete mellett emelkedik az egyik legjelentősebb hazai ipari műemlék, a faszéntüzelésű nagyolvasztó ? közismert nevén a Fazola-kohó ?, a Garadna-patak túlpartján pedig a vaskohászatban és a bányászatban használt gépi berendezések skanzenjét tekinthetik meg a látogatók.