Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum

A Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumnak otthont adó épületben egykor a Nagykunság börtöne működött. A tömlöc megszakításokkal ugyan, de 1782-től egészen 1958-ig szolgálta eredeti célját. Kertjével, ódon falaival ma is sajátos színfolt a Körös partján. Barokk boltíves folyosói és helyiségei, valamint nagy belmagasságú kápolnája révén egészen különleges teret biztosít az itt látható kiállítások számára. A rácsos ajtón belépve az egykori fogda (áristom) világa tárul elénk, ahol a nagykun kapitány által elítélt rabok töltötték büntetésüket. A szájhagyomány szerint neves betyárok is ?vendégeskedtek? falai között; Rózsa Sándor kalandos szökéséről, melyet társai a börtönbe ásott alagúton át segítettek, ma is szívesen mesélnek a helybéliek. A több mint kétszázéves épület korszakokat köt össze, így méltó őrzője Kunszentmárton és a Tiszazug örökségének. A régészeti kiállításon rézkori pásztortörzsek, hunok, kelták, rómaiak, kunok és avarok leletei láthatók. A későbbi korok történetét Kunszentmárton 1986-ban történt várossá nyilvánításáig mutatja be a tárlat. A múzeum egyik fő feladata a település és a Tiszazug régi kismesterségeinek dokumentálása és bemutatása. A Nagykun Kerület igazságszolgáltatásának kutatását, a kistérség történetének, néprajzának mélyebb megismerését és megismertetését, emlékeinek megóvását szintén fontosnak tartja az intézmény. Ennek köszönhetően több, helyi kézműves-iparos hagyatékok alapján restaurált műhelyt ? a hagyományos fazekas-, szűcs-, kádár-, cipész- és kötélgyártó mellett szitás-, rézműves-, cukrász- és fotósműhelyt ? is berendeztek itt. A helytörténeti múzeum tanulmányi raktárának néprajzi és történeti kiállítása a Tiszazug és Kunszentmárton agrárnépességének anyagi kultúrájába, valamint a polgárosodó mezőváros céhes és kézműves világába enged betekintést.