Magyar Meteorológiai Gyűjtemény

Magyarország 1896-ban ünnepelte a honfoglalás ezredik évfordulóját, s ez alkalomból a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet is bemutatkozott az Ezredévi Kiállítás egyik pavilonjában. Az itt kiállított műszerek, eszközök, könyvek, fényképek alkották a későbbi Meteorológiai és Csillagászati Múzeum alapját. Ezt követően Konkoly-Thege Miklós igazgató Ógyallára szállíttatta az anyagot, melyet később az 1900-ban épült Obszervatórium második emeletén helyeztek el. 1908-ban a gyűjtemény visszakerült Budapestre, majd a meterológiai intézet 1910-ben épült székházába költözött. Míg az 1902-ben megjelent első katalógus 355 tételt számlált, addig 1911-ben már 744, 1922-ben pedig 815 darabból állt a kollekció. A II. világháború alaposan megtépázta a gyűjteményt, legértékesebb darabjai eltűntek vagy megsemmisültek. A veszteséget jól mutatja, hogy az 1911-ben számba vett tárgyakból a múzeum mai kezelői csupán 27-et tudnak beazonosítani. A kiállítás helyiségét más feladatokra (iroda, tanácsterem) használták, a megmaradt gyűjtemény dobozokban kallódott. 1991-ben aztán az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke szabályozta a meteorológiai muzeális szakgyűjtemény szervezeti kereteit, és reprezentatív kiállítást biztosított a megmentett és újonnan előkerült eszközök számára. A ma 469 tételből álló kollekciót az OMSZ székházában három szinten, a folyosókon helyezték el vitrinekben, valamint talpas és fali tárlókban, tematikus felosztásban. A kiállított tárgyak négy fő egységbe sorolhatók: magaslégköri műszerek; a földfelszíni mérések eszközei; csillagászati és egyéb (geodéziai, légelektromos, radioaktív) eszközök; emléktárgyak, díjak, kitüntetések. Ezen kívül tizenöt terjedelmesebb műszer, köztük egy ionoszféravizsgáló készülék és néhány jégeső-elhárító rakéta tekinthető meg itt. A kiállítás előzetes bejelentkezést követően tárlatvezetéssel látogatható, hétfőtől csütörtökig 12.30-tól.