Móricz Zsigmond Emlékház

Móricz Zsigmond Prügyön töltötte gyermekkora néhány meghatározó évét. 1887 és 1892 között itt járt elemi iskolába, 1891-ben a helyi református gyülekezetben konfirmált. A család elszegényedve került a faluba; későbbi munkáiban Móricz ?feledhetetlen szenvedések? korszakaként jellemezte ezeket az éveket. Itt szerzett tapasztalatai azonban ihlető forrásként szolgáltak számára a nélkülözések és a szegénység leírásakor. A prügyi élmények lenyomata jelenik meg Hét krajcár, Judit és Eszter, valamint Disznótor című novelláiban, de a nagyobb lélegzetű Légy jó mindhaláligban és az Életem regényében is. Az emlékháznak otthont adó 19. század végi, hármas osztatú parasztház 1897-ben épült. Móricz Bálint családja e nádtetővel fedett, meszelt falú porta elődjében lakott. Az épület 1891 decemberében leégett, ezt követően Móriczék Sárospatakra költöztek. A prügyi háznak 1971-ig öt tulajdonosa volt, azóta ? mint községi tulajdon ? emlékházként funkcionál, kiállítás azonban csak 1979 óta várja az ide látogatókat. Az állandó tárlat két egységre bontható. Az épület helyiségeiben a korabeli bútorok, háztartási és munkaeszközök a paraszti életformát mutatják be. A fényképek, makettek, másolatok és kötetek pedig Móricz Zsigmond életével és munkásságával, illetve azoknak az élettörténetével ismertetik meg az érdeklődőt, akik az író alkotásaiban ? elsősorban az Életem regényében ? szerepelnek. A kiállítás érdekes darabjai közé tartozik a Móricz által feleségének, Jankának készíttetett egyedi Légy jó mindhalálig könyvborítónak, illetve az úgynevezett Fehér könyvnek, az író kamaszkori naplójának a másolata, melyben korai kéziratai ? például első elbeszélése, a Karátson estéje ? találhatók. Az emlékház szerdán és vasárnap 10-től 14 óráig tart nyitva, ettől eltérő időpontokban előzetes bejelentkezést követően látogatható.