Munkácsy Emlékház

A békéscsabai Munkácsy Emlékházat 1994-ben, a festőművész születésének 150. évfordulóján nyitották meg. A kúria négy termében huszonegy eredeti Munkácsy-kép (a Magyar Nemzeti Galéria letétje) látható, melyek végigvezetik a látogatót a mester egész életútján, a korai munkáktól a realista alkotásokon, párizsi enteriőrökön, portrékon át a nagy vallásos képekhez készült vázlatokig. Az épületet az 1840-es években Steiner Jakab és felesége, Reök Sarolta ? Munkácsy Mihály édesanyjának testvére ? építtette. A gyermektelen házaspár Munkácsy szüleinek halála után Gizellát, Mihály húgát vette magához, míg a kis Misi Reök Istvánnál, a nagybácsinál élt, és délutáni játékra járt át Steinerékhez. A nyolcszobás klasszicista udvarház két sor egymásba nyíló teremből áll, és teljesen körbejárható. A középtengelyen díszes szalon helyezkedik el, ahonnan a korábbi angolparkra ? ma már csak néhány fára ? néző terasz nyílik. A nagynéni halála után az Omaszta család élt itt az 1950-es évekig. Az államosítást követően tejbegyűjtő, pártház és lakások kaptak helyet az épületben. A párt kiköltözése után, az 1980-as évek végén a házat eredeti állapotára igyekeztek visszaállítani, ekkor alakították ki a múzeumi teret is. Az evangélikus egyháztól kölcsönkérték és restaurálták az Omaszták néhány bútorát, tárgyait és családi fényképeit. Az ezekkel berendezett múzeumi fogadó, az ebédlő, a zöld szalon és a vörös szalon a 19. századi, vidéki kisnemesi otthonok hangulatát idézi. Az átjáróban Munkácsyhoz kötődő időszaki kiállítások kapnak helyet; nem egyszer Munkácsy-díjas kortárs művészek munkáit láthatjuk itt. A négy Munkácsy-terem különleges darabjai közé tartozik a népi életképek zsánerét idéző Korhely férj (1870?72), A merengő nő (1882) a szalonképek korszakból vagy a Golgota (1882) egy tanulmánya. Az emlékház alatt pince húzódik, ahol hangulatos borkóstolókat rendeznek. Az udvar szabadtéri programok tartására alkalmas, a hátsó épületben pedig korszerű múzeumpedagógiai foglalkoztatót alakítottak ki.