Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Robert Capa (Friedmann Endre) 1931-ben hagyta el szülőhazáját, ekkor kezdett újságírást és fotózást tanulni. A spanyol polgárháborúban, a II. világháborúban, illetve Kínában és Vietnamban készült háborús riportfotói tették híressé, s a világ legnagyobb háborús fényképészeként írta be magát a fotótörténelembe. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ létrehozásának alapjául a 2008-ban a New York-i International Centre of Photographytól megvásárolt, közel ezer darabos Capa-kollekció szolgált. A hagyaték gondozásán túl a 2013 nyarán létrejött intézmény kiemelt céljai között szerepel a magyar fotográfia népszerűsítése és a fotó mint önálló művészeti ág bemutatása is. A kortárs vizuális központ kiállítási programja elsősorban a sajtó- és dokumentumfotóra koncentrál, de nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok ápolására is. A hazai és nemzetközi időszaki tárlatok rendezése mellett szakmai rendezvények szervezése, díjak és ösztöndíjprogramok létrehozása, szakmai kiadványok megjelentetése és kortárs digitalizálási program elindítása is a Capa Központ feladatai közé tartozik. Az intézmény helyszíne az Ernst Lajos által építtetett, Fodor Gyula tervei alapján emelt ingatlan, amelynek belsőépítészeti kialakításában Lechner Ödön, Falus Elek és Rippl-Rónai József is részt vett. Ernst Lajos a kortárs magyar képzőművészek bemutatkozási helyének szánta az épületet: a földszinten mozi, az első emeleten az alapító múzeumként látogatható magángyűjteménye, a felső szinteken pedig műtermek kaptak helyet. Az első emelet az 1950-es évektől a központ 2013-as megalakulásáig a Műcsarnok fiókintézményeként kortárs képzőművészeti tárlatoknak biztosított helyszínt, míg a földszinten egy ideig a Tivoli Színház működött. A Capa Központ célja újraegyesíteni a két részt; összecsatolásukra 2015-ben kerül sor. A földszinti szecessziós fogadótérben és a 150 fős előadóhelyiségben oktatási tevékenység fog zajlani, és a társművészeti estek is itt kapnak majd helyet.