Bányászattörténeti Múzeum

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Rudabánya Magyarország, sőt talán Európa egyik legősibb bányászati lelőhelye. A Ruda név szláv eredetű, jelentése érc, vasérc. A helyi bányászat virágkorát a 14–15. században élte; réz- és ezüsttartalmú ólomérc bányáinak köszönhetően a település városi rangot kapott. E korszak emléke a bányászszerszámokat ábrázoló 14. századi ezüst várospecsét (az eredetit a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi), valamint a kora- és későgótikus elemeket őrző – a törökdúlás során harmadára csonkult – református templom. A 16. században részben az érckészletek csökkenése, részben a törökdúlás miatt hirtelen hanyatlásnak indult a termelés, a virágzó bányaváros jobbágyfaluvá süllyedt. Ezt követően több mint három évszázadig csak időnként folyt csekély bányászati tevékenység, majd 1880–1985 között vasércbányászatáról volt nevezetes a település.  A város Magyarország egyik legnagyobb bányászattörténeti gyűjteményének ad otthont. 1956-ban nyitották meg első kiállítását a régi Petőfi (később Gvadányi) Művelődési házban, majd évekig a bányaüzemi fürdő és iroda egyik helyiségében porosodott az anyag, míg Murvay Lászlónak – a Múzeum alapítójának és első igazgatójának – köszönhetően 1965-ben megnyílt a regionális, majd országos elismertségű Érc- és Ásványbányászati Múzeum, mai nevén Bányászattörténeti Múzeum, mely 2006-ban újult meg, s jelenleg a város fenntartásában működik. A múzeum bányászattörténeti gyűjteménnyel, történeti gyűjteménnyel, ásvány- és őslénygyűjteménnyel, könyv-, fotó- és adattárral, valamint egy mesterséges földalatti bemutatóhellyel is rendelkezik. Így az őskortól napjainkig végigkövethetjük a bányászat fejlődését, megismerkedhetünk a helyi bányászattal, a bányásztársadalom életmódjával. Az ásvány- és őslénygyűjtemény 1980 óta a Földvári Aladár geológusprofesszorról elnevezett kiállítóhelyiségben tekinthető meg. A magyarországi bányahelyek gazdag ásvány- és ércgyűjteményén túl a rudabányai vasércbányából az 1960-as évek végén előkerült őslénytani leletek, valamint a világhírű Rudapithecus hungaricus másolatai és az erre vonatkozó anyagok is itt láthatók. A könyv-, fotó és adattár mintegy 3000 könyvet, 2000 digitalizált fényképet és számos kéziratot, dokumentumot őriz. Az 1969-ben megnyitott 15 méteres földalatti bemutatóhely hat bányavágat-részletet mutat be, s ezen felül egy komplett bányakovács-műhelyt is.