A Debreceni Református Kollégium Múzeuma

Debrecenben 1538 óta református szellemben működik az „ország iskolájának” nevezett Kollégium. Számos szegény, de tehetséges diák kapott itt tanulási lehetőséget, szállást, élelmezést – takarítás, ételhordás és más szolgálatok fejében. Az intézmény falai között nemcsak tanítókat és lelkészeket neveltek, hanem itt iskolázódott a város vezetősége és kereskedő rétege is.
Az 1802-es nagy tűzvészben elpusztult a Ó-Kollégium; a jelenlegi épület 1803–1816 között Péchy Mihály tervei alapján épült fel. A második emeleten Toroczkai Oszwald üvegmozaikja Hatvani István professzort ábrázolja, alatta az „őrdöngős professzor”, a „debreceni Faust” sírköve áll. Vele szemben találjuk a Csokonai-emlékszobát, amely a kollégium híres növendékének állít emléket. Itt Csokonai fuvolája, kéziratai, nyomtatásban megjelent versei és Ferenczi István carrarai fehér márványból faragott mellszobra is látható.
1938-ban, a 400 éves jubileum alkalmából kerültek az imateremhez vezető lépcső falára Gáborjáni Szabó Kálmán freskói, melyek a Kollégium történetéből vett jeleneteket ábrázolják.
A Kollégium Nagykönyvtára több mint félmilliós állományával a legnagyobb egyházi gyűjtemény az országban. A kollekció becses darabjai között megtalálhatók a híres diákok, Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc és Ady Endre kéziratai. A könyvtár legrégebbi dokumentuma egy, a 11. században készült kódextöredék, de egyedülálló a 1561 óta működő városi nyomdában készült könyvek gyűjteménye is.
Az Iskolatörténeti Múzeum többek között régi törvénykönyveket, diákviseleteket, tűzoltószerszámokat, rézmetsző diákok alkotásait és szabadságharcos relikviákat mutat be. Jelentős darabja például Arany János pipája vagy Petőfi Sándor pohara.
Mintegy félszáz olyan 18. századi fizikai eszköz is látható itt, amely hivatalos védettséget élvez. Az állat- és kőzetgyűjtemény legértékesebb darabja a kabai meteorit, amely a közeli település határában hullott le 1857-ben, s amely szénhidrogén-tartalma miatt vált világhírűvé.
Az egyházművészeti kiállításon a református templomok úrasztali edényei, 16–18. századi hímzések, a debreceni ötvösök aranyozott ezüstkannái, a helyi fazekasok, rézművesek, ónöntők munkái érdemelnek figyelmet. A földszinten Debrecen város, a református egyház és a Kollégium kapcsolatát bemutató kiállítást láthatunk.