Isaszegi Múzeumi Kiállítóhely

Isaszeg az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő győzelmének megszentelt helye.

Az Isaszegi Helytörténeti Gyűjtemény (Falumúzeum) 1967-ben nyílt meg Szathmáry Zoltán (1901-1989) amatőr régész, helytörténeti kutató, áldozatos munkájának köszönhetően!
Az új múzeumépület Szathmáry Zoltán irányítása mellett, jelentős társadalmi összefogással épült fel, melynek átadására 1982. október. 2-án került sor. Az épület a hagyományos falusi építkezés formavilágát idézi.  A múzeum régészeti, történeti, néprajzi anyagot tartalmaz.  Az állandó kiállítás Isaszeg történetét mutatja be az őskortól a II. világháború végéig.
A látogató egy tematikus kiállítást végigjárva, időrendi sorrendben ismerkedhet meg a település történetével.
Az őskori tárlóban pattintott kőeszközök, csiszolt kőbalta, rézcsákány, csontból készült karperec, kelta lándzsa, különböző bronz és vaskori edények láthatók. Az ókori tárlóban Isaszeg és környékén a Kr. u. a 2. századtól a 4. századig itt élt szarmata népcsoport használati eszközeit tekinthetjük meg (bronz fibulák, terra sigillata, római-kori pénzérmék, karperec, gyűrűk, stb.
Isaszeg Szent István király idejében már létezett, mert a község belterületéről Salamon (1063-1074) és Könyves Kálmán (1095-1116) király dénárja került elő. Ezek az értékes pénzleletek a középkort ismertető tárlóban kerültek elhelyezésre. Kiállításra került még: IX. sz. kovácsoltvas Karoling lándzsa, az Árpád-korból lándzsa és nyílhegyek, szenteltvíztartó, edénytöredékek. XVI. századi „Spanyol Navaja”, sarkantyú, tőr, stb. 
A kiállítótér hátsó frontját foglalja el az isaszegi parasztlakás enteriőr: ágy az 1700-as évekből származó festett ágyfejjel, XIX. századi kegyszobor (Pieta), faragott tükör, biblia, korabeli konyhai eszközök, és kerámiák. A kenderfeldolgozás eszközei – guzsaly, mángorló, gereben -, valamint a szívet-lelket gyönyörködtető helyi hímzések és népviseleti ruhák jellegzetes darabjai.
Leggazdagabb az 1849. április 6-án lefolyt győztes isaszegi csata tárgyi emlékeit bemutató rész. (Isaszeg népe 1849-ben 220 nemzetőrt adott az ország védelmére.) Többek között lovassági szablya, bécsi légiós kard, ágyúgolyók, pisztolyok, szuronyos puska, döfő szuronyok, 1848-49-i Honvéd Emléklap, Kossuth fénykép (sajátkezű aláírásával), stb. tekinthető meg.
Itt került elhelyezésre 2009-ben, az országos viszonylatban is egyedülálló kb. 3x1,6 m –es tárlóban, a győztes isaszegi csatát bemutató ólomkatona-kiállítás. A közel 1000 figurális ábrázolású terepasztalon időben, térben sűrítve mutatjuk be az 1849. április 6-i csata főbb hadmozdulatait. Megörökítésre került a magyarokkal „vállvetve” küzdő Wysocki József ezredes vezette Lengyel Légió is.
A ’48-as emlékek mellett kiállításra kerültek még az I. és a II. világháború tárgyi emlékei is.
1944 novemberében az Attila-vonal isaszegi szakaszának védelmében, részt vett a Szent László Hadosztály I. ejtőernyős zászlóalja, Tassonyi Edömér százados, zászlóaljparancsnok vezetésével.
A harcok egy hónapon át zajlottak, a szovjet és román csapatokkal szemben.
A tárlókban különböző fegyvermaradványok (Mauser, Mannlicher, Soloturn, PPS) 44M 60 mm-es magyar kézi rakétavető, gázálarc, kulacs, stb. kerültek elhelyezésre.
Képzőművészeti alkotások is ékesítik kiállításunkat, mint például. Krusnyák Károly (1889-1960) festőművész Szvitek Jánosné című portréja, XIX. századi színezett litográfiák, olajnyomatok, szentképek, stb.
A kiállító-terem középső részén látható egy különleges tárlóban, az Isaszegi II. Rákóczi Ferenc Kör restaurált zászlaja a XX. század elejéről. A piros-kék színű selyemzászló érdekessége, a II. Rákóczi Ferencet ábrázoló portré (olajfestmény), a zászló hátlapján Szűz Mária, a karján a kis Jézussal látható. A zászló szélét fémszálas rojt díszíti. A hagyomány szerint a képet Munkácsy Mihály festette.
A Falumúzeum kertjében szépen parkosított szabadtéri kiállítási területen harangláb (1937), lőcsös kocsi, oszlopos szőlőprés, XIX. századi régi síremlékek, Debreczeni-féle szalmafonatos és deszka kaptárok, taligás eke, valamint egy életnagyságú 1848-49-es huszárszobor is látható, mely a 14. (Lehel) huszárezred katonáját ábrázolja. Ez évben kerül átadásra a Múzeumbarátok Köre által építtetett kemence, gémeskút és kukoricagóré is.