Katona József Emlékház
Katona József (1791–1830), az első nemzeti drámánkként emlegetett Bánk bán szerzője Kecskeméten született, és városi főügyészként életének jelentős részét itt élte le. Szülőházát, melyben ma emlékkiállítás működik, nagyapja építtette a 18. század utolsó harmadában. Többszöri átalakítás után a drámaíró születésének 200. évfordulóján teljesen felújították, ma a 18. századi parasztpolgári építészet és a kecskeméti népi építészet jellegzetességeit viseli magán.
Katona József jogot tanult, de a színészettel is kacérkodott a fővárosban, valamint történeteket dramatizált, színműveket fordított és írt. Fő művét, a Bánk bánt egy pályázatra készítette el. A darabot érdektelenség fogadta, átdolgozását követően pedig a cenzúra miatt nem mutatták be. Ősbemutatója, felfedezése és diadalútja a Katona halálát követő évekre tehető; a mű jelentőségét mutatja, hogy 1848. március 15-én, a forradalom napján közkívánatra a Nemzeti Színház ünnepi műsorára tűzték.
A Katona József Múzeum által 1970-ben alapított emlékházat ma Kecskemét városa tartja fenn, az intézmény a drámaíró életművének megismertetésére, kultuszának ápolására vállalkozik. A kiállított tárgyak között megtalálhatók Katona kéziratai, a Bánk bán 1821-es eredeti példánya, az író portréja, kecskeméti színházterve, valamint mindennapi használati tárgyai, például egy óntányér és egy ceruza.
A látogatók nemcsak Katona József életével, hanem korának helyi és országos kulturális viszonyaival, a magyar nyelvű színjátszás kialakulásával is megismerkedhetnek az emlékházban. Itt őrzik a Bánk bán színházi pályafutásának dokumentumait, s a főbb karakterek leghíresebb alakítóival is találkozhatunk a tárlaton. Az időszaki kiállítások részben Katona Józsefhez kötődnek, részben pedig művelődéstörténeti, irodalmi és várostörténeti témákat dolgoznak fel.
6000 Kecskemét, Katona József utca 5.
Nyitva tartás:Előzetes bejelentkezéssel!
+36 76 328 420
www.nepiiparmuveszet.hu/kje.html
klio.ilona@t-online.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA
Irodalom, színháztörténet