Műcsarnok
A budapesti Hősök terén található, mintegy 2300 négyzetméternyi alapterületű Műcsarnok ideiglenes kiállítóhelyként készült a honfoglalás ezredik évfordulójára. Az épület azóta Magyarország legnagyobb kortárs képzőművészeti kiállítóhelye, amely nem rendelkezik saját gyűjteménnyel, így falai közt újabb és újabb kortárs tárlatok várják a látogatókat.
A bazilikális alaprajzú, kerámiafrízekkel és freskókkal díszített épület Schickedanz Albert műépítész tervei alapján, Herzog Fülöp Ferenc közreműködésével készült el 1896-ban. A II. világháború után Borsos László állította helyre az épületet, melyet 1991–1994 között újra rekonstruáltak. Az utóbbi munkálatoknak köszönhetően az épület domborműveit, ornamentikáját és a helyreállított félköríves oszlopcsarnokot is az eredetit idéző formájában csodálhatjuk meg.
A figyelemreméltó eklektikus, neoklasszicista stílusú kiállítóhely főhomlokzatán erősen kiugró hatoszlopos portikusz látható, melyet díszített timpanon zár le. Az orommezőt 1941-től Haranghy Jenő Szent István, a művészetek pártfogója című mozaikja díszíti.
A Műcsarnok a kortárs képzőművészet bemutatását és népszerűsítését, az aktuális kérdésekre való gyors művészi reakciót tűzte ki céljául, amit a jelen kulturális horizontjáról próbál megvalósítani. Az intézmény rendszeresen támogatja új művek megszületését, különös tekintettel a helyi kontextusú projektekre. Ennek szellemében bővítették ki és nyitották meg újra 2012-ben – ezúttal Mélycsarnok néven – a kilencvenes évek eleji felújítás során a Műcsarnok alagsorában kialakított kisgalériát. 2013-ban pedig az épület előcsarnokából nyíló díszterem helyén jött létre az ingyenesen látogatható M0 projektgaléria.
A Műcsarnokban egymást követő, de tematikusan egymással párbeszédbe is lépő, hazai és nemzetközi jelentőségű kortárs művészeti tárlatok valósulnak meg. A 2012-es Mi a magyar? című csoportos kiállítást például Bukta Imre Másik Magyarország című tárlata, az eddigi leglátogatottabb kortárs magyar egyéni kiállítás váltotta az épületben.
1146 Budapest, Dózsa György út 37.
Nyitva tartás:Kedd–Vas: 10:00–18:00 Csüt: 12:00–20:00
+36 1 460 7000
www.mucsarnok.hu
mucsarnok@mucsarnok.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
227 MűcsarnokTEMATIKA
Képzőművészet
Az alfától az omegáig
Petőcz András kiállítása
Petőcz András művészetének origója az írás, amely a kreativitást, a gondolatok közvetítésének írott formáját tekinti központi kérdésnek. Az alkotási folyamat eltér a képzőművészet klasszikus formájától, ahogy a gondolatok visszafejtése, a műelemzés is. A Műcsarnok mostani kiállítása azt a különleges utat mutatja be, amely egyetlen életművön belül a kortárs irodalom és a képzőművészet tökéletes ötvözetét hozta létre.
Műcsarnok
Budapest
Személyesen - Frissen 2021
A Frissen kiállításokkal – immár ötödször – a Műcsarnok az egy-egy térben, egy-egy művész, egy-egy kurátorral megvalósuló egyéni(!) személyes kiállításainak tereit egy időben összenyitja. Az „alkotás géniusza” fel kívánja tárni a tér-idő kereteit. Az átjárható „falak” a festészet, a plasztikai- és médiaművészet szinergiáinak szellemi kaland-élményét kínálják.
Műcsarnok
Budapest
Valóra vált képzelet
Gyulai Líviusz kiállítása
Gyulai Líviuszt a művészettörténészek az úgynevezett nagy grafikus generációhoz szokták sorolni, ő volt a legkisebb fiú a „nagy öregek” – Kondor, Würtz, Hincz, Reich, Rékassy – között, és mint a népmesékben, ő volt az, aki folyvást újjászületett.
Műcsarnok
Budapest
Alkoss Te is
Osztály- illetve csoportfoglalkozások
A Műcsarnokban művészetpedagógiai foglakozásokon ismerkedünk térrel, idővel, múlttal, jelennel és jövővel, de leginkább az 'itt és most'-tal, amelyen kívül nem is létezik idő.
Műcsarnok
Budapest
Személyesen, Frissen 2021 finisszázs
Sturcz János és Szurcsik József exkluzív tárlatvezetése
Exkluzív tárlatvezetés Sturcz János művészettörténésszel és Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas képzőművésszel a Személyesen, Frissen 2021 kiállításon, Bernát András, Dréher János, Elekes Károly, Gál András, iski Kocsis Tibor, Kazi Roland, Kucsora Márta, Mózes Katalin és Regős István tárlatain.
Műcsarnok
Budapest
Exkluzív tárlatvezetés Mácsai János zenetörténésszel Barabás Márton kiállításán
Mácsai János zenetörténész, hangszer-restaurátor 1987-ben szerzett diplomát a budapesti Zeneakadémia Zenetudományi szakán. A hangszerrestaurálást hollandiai ösztöndíjas tanulmányai során sajátította el. Elvégezte a Zeneakadémia doktori iskoláját, majd a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében dolgozott.
Műcsarnok
Budapest
Szabadjáték
II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon
A Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállításon mintegy 200 alkotó friss, az utóbbi öt évben készült munkáit – festményeket, szobrokat, grafikákat, videóműveket és installációs alkotásokat – láthatunk a Műcsarnok termeiben.
Műcsarnok
Budapest
Hét év – 150 kiállítás
125 éves a Műcsarnok
A közel hét év 25 szezonját egy bevezetőben lehetetlen számba venni, de a „leg”- ek feltoluló emlékfoltjai mégis alkalmasak az önreflexióra. A Műcsarnok háromféle szellemi mozgásvektor metszéspontja. Ezek közül a közönség és a művész randevúja az első, a legfontosabb.
Műcsarnok
Budapest
A bomlás virágai
Fejezetek a Hórusz Archívumból
A hatvanas évek közepén az akkor Filmművészeti főiskolás Kardos Sándor – ma nemzetközi hírű, Kossuth-díjas operatőr – elhatározta, hogy fényképész mester édesapjától örökölt, több ezer fotóból álló gyűjteményét kiegészíti újabbakkal. Elkezdte gyűjteni a fotókat ismerősöktől és ismeretlenektől.
Műcsarnok
Budapest
Beat-ünnep
Kőbányai János fotói
Kőbányai János (1951) nemcsak roppant termékeny alkotó, de életműve felettébb szerteágazó is. Legnagyobb feltűnést keltő esszéi az ifjúsági ellenkultúra mibenlétéről, a magyarországi beat, csöves és punk jelenség értelmezéséről szóltak. Riporterként fényképezőgéppel járta a koncertek helyszíneit, és több mint tízezer fotót készített a zenekarokról és közönségükről.
Műcsarnok
Budapest
