Műcsarnok
A budapesti Hősök terén található, mintegy 2300 négyzetméternyi alapterületű Műcsarnok ideiglenes kiállítóhelyként készült a honfoglalás ezredik évfordulójára. Az épület azóta Magyarország legnagyobb kortárs képzőművészeti kiállítóhelye, amely nem rendelkezik saját gyűjteménnyel, így falai közt újabb és újabb kortárs tárlatok várják a látogatókat.
A bazilikális alaprajzú, kerámiafrízekkel és freskókkal díszített épület Schickedanz Albert műépítész tervei alapján, Herzog Fülöp Ferenc közreműködésével készült el 1896-ban. A II. világháború után Borsos László állította helyre az épületet, melyet 1991–1994 között újra rekonstruáltak. Az utóbbi munkálatoknak köszönhetően az épület domborműveit, ornamentikáját és a helyreállított félköríves oszlopcsarnokot is az eredetit idéző formájában csodálhatjuk meg.
A figyelemreméltó eklektikus, neoklasszicista stílusú kiállítóhely főhomlokzatán erősen kiugró hatoszlopos portikusz látható, melyet díszített timpanon zár le. Az orommezőt 1941-től Haranghy Jenő Szent István, a művészetek pártfogója című mozaikja díszíti.
A Műcsarnok a kortárs képzőművészet bemutatását és népszerűsítését, az aktuális kérdésekre való gyors művészi reakciót tűzte ki céljául, amit a jelen kulturális horizontjáról próbál megvalósítani. Az intézmény rendszeresen támogatja új művek megszületését, különös tekintettel a helyi kontextusú projektekre. Ennek szellemében bővítették ki és nyitották meg újra 2012-ben – ezúttal Mélycsarnok néven – a kilencvenes évek eleji felújítás során a Műcsarnok alagsorában kialakított kisgalériát. 2013-ban pedig az épület előcsarnokából nyíló díszterem helyén jött létre az ingyenesen látogatható M0 projektgaléria.
A Műcsarnokban egymást követő, de tematikusan egymással párbeszédbe is lépő, hazai és nemzetközi jelentőségű kortárs művészeti tárlatok valósulnak meg. A 2012-es Mi a magyar? című csoportos kiállítást például Bukta Imre Másik Magyarország című tárlata, az eddigi leglátogatottabb kortárs magyar egyéni kiállítás váltotta az épületben.
1146 Budapest, Dózsa György út 37.
Nyitva tartás:Kedd–Vas: 10:00–18:00 Csüt: 12:00–20:00
+36 1 460 7000
www.mucsarnok.hu
mucsarnok@mucsarnok.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
227 MűcsarnokTEMATIKA
Képzőművészet
Az alfától az omegáig
Petőcz András kiállítása
Petőcz András művészetének origója az írás, amely a kreativitást, a gondolatok közvetítésének írott formáját tekinti központi kérdésnek. Az alkotási folyamat eltér a képzőművészet klasszikus formájától, ahogy a gondolatok visszafejtése, a műelemzés is. A Műcsarnok mostani kiállítása azt a különleges utat mutatja be, amely egyetlen életművön belül a kortárs irodalom és a képzőművészet tökéletes ötvözetét hozta létre.
Műcsarnok
Budapest
Visszaszámlálás
Barabás Márton művészete
Barabás Márton (1952) műfaji szempontból sokszínű életművének egyik legjellemzőbb elvont motívuma a zene, valamint a zeneiséget jellemző fogalmak, mint az ismétlés, a repetíció, a rész és az egész egymáshoz való viszonyának kérdése. A másik pedig a zene megtestesülését jelképező konkrét motívum, a zongora.
Műcsarnok
Budapest
Személyesen - Frissen 2021
A Frissen kiállításokkal – immár ötödször – a Műcsarnok az egy-egy térben, egy-egy művész, egy-egy kurátorral megvalósuló egyéni(!) személyes kiállításainak tereit egy időben összenyitja. Az „alkotás géniusza” fel kívánja tárni a tér-idő kereteit. Az átjárható „falak” a festészet, a plasztikai- és médiaművészet szinergiáinak szellemi kaland-élményét kínálják.
Műcsarnok
Budapest
Személyesen, Frissen 2021 finisszázs
Sturcz János és Szurcsik József exkluzív tárlatvezetése
Exkluzív tárlatvezetés Sturcz János művészettörténésszel és Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas képzőművésszel a Személyesen, Frissen 2021 kiállításon, Bernát András, Dréher János, Elekes Károly, Gál András, iski Kocsis Tibor, Kazi Roland, Kucsora Márta, Mózes Katalin és Regős István tárlatain.
Műcsarnok
Budapest
Műcsarnok Filmkör
Roberto Rossellini: Németország, nulladik év (Germania anno zero, 1948)
Roberto Rossellini 1947-ben, a romvárossá vált Berlinben forgatott, 1948-ban bemutatott, mára a filmtörténet klasszikus alkotásaként ismert filmjének címében − Germania anno zero, magyarul: Németország, nulladik év − a „nulladik év” a történeti idő, a német társadalom egész addigi élete „lenullázódásának” metaforája, apokaliptikus képzeteket ébreszt a nézőben, teljes összhangban a hívő katolikus rendező alkotói szándékával.
Műcsarnok
Budapest
Szabadjáték
II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon
A Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállításon mintegy 200 alkotó friss, az utóbbi öt évben készült munkáit – festményeket, szobrokat, grafikákat, videóműveket és installációs alkotásokat – láthatunk a Műcsarnok termeiben.
Műcsarnok
Budapest
A bomlás virágai
Fejezetek a Hórusz Archívumból
A hatvanas évek közepén az akkor Filmművészeti főiskolás Kardos Sándor – ma nemzetközi hírű, Kossuth-díjas operatőr – elhatározta, hogy fényképész mester édesapjától örökölt, több ezer fotóból álló gyűjteményét kiegészíti újabbakkal. Elkezdte gyűjteni a fotókat ismerősöktől és ismeretlenektől.
Műcsarnok
Budapest
Hét év – 150 kiállítás
125 éves a Műcsarnok
A közel hét év 25 szezonját egy bevezetőben lehetetlen számba venni, de a „leg”- ek feltoluló emlékfoltjai mégis alkalmasak az önreflexióra. A Műcsarnok háromféle szellemi mozgásvektor metszéspontja. Ezek közül a közönség és a művész randevúja az első, a legfontosabb.
Műcsarnok
Budapest
Beat-ünnep
Kőbányai János fotói
Kőbányai János (1951) nemcsak roppant termékeny alkotó, de életműve felettébb szerteágazó is. Legnagyobb feltűnést keltő esszéi az ifjúsági ellenkultúra mibenlétéről, a magyarországi beat, csöves és punk jelenség értelmezéséről szóltak. Riporterként fényképezőgéppel járta a koncertek helyszíneit, és több mint tízezer fotót készített a zenekarokról és közönségükről.
Műcsarnok
Budapest
