Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Magyarország egyik legismertebb muzeális intézménye, kiállító- és kirándulóhelye az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Nemzeti emlékhelyünk a Kiskunsági Nemzeti Park része; 55 hektáros területén több napra is elegendő látnivaló, program várja az érdeklődőt. Az Emlékpark területén tárták fel az Alföld egykor legnagyobb szerzetesi intézményének, a Bor-Kalán nemzetség 12. században épült monostorának romjait. Anonymus műve, a Gesta Hungarorum szerint pedig itt „ejtették meg a szerét az ország egész dolgának” a honfoglaló nép vezérei. Elsősorban ez a két történelmi momentum indokolta az emlékhely itteni kialakítását, melyet már a millennium évében terveztek megnyitni. 1896-ban az itt történtekre emlékezve állították fel a hét millenniumi emlékmű egyikét, az Árpád-emlékművet. A legfőbb attrakció Feszty Árpád és festőtársai, A magyarok bejövetele című 120 méter hosszú, 15 méter magas körképe, de a Dél-Alföldet bemutató, tizenkilenc portával rendelkező skanzen is kedvelt látnivaló. A lakóépületeken, tanyákon kívül iskolát, községházát, postamúzeumot, szatócsboltot, kápolnát, és vasútállomást is talál a múzeumfaluban a látogató. A parkban több kiállítás tekinthető meg, többek között a honfoglalást, a Szer monostorát vagy az őseink arcait bemutató tárlat, valamint a vízügyi kiállítás, ahol az 1879-es szegedi árvíz elevenedik meg egy terepasztalon fény- és hangjátékkal kiegészítve. A Látogatóközpontban 3D-s vetítőterem, Konferenciaterem, időszakos kiállítások, Információs Pont és kávézó található. A Nomád Parkban a honfoglalók harcos és békés hétköznapjait egyaránt megismerhetjük. A Csete-jurták Koronás épületében egy 1700 éves, nyolc tonnás mamutfenyő-szelet évgyűrűi szemléltetik a magyar történelem fontosabb állomásait. Az Emlékparkban több emlékmű is áll – a tájékozódáshoz célszerű térképet használni –, köztük a leghíresebb első, az 1896-os Árpád-emlékmű, vagy a 2012 óta itt található Nemzeti Összetartozás Emlékműve. Az Emlékparkban tett látogatást egész évben hagyományőrző rendezvények, programok, ünnepségek színesítik, amelyekről érdemes előre tájékozódni az intézmény honlapján.
6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.
Nyitva tartás:április 1- október 31. keddtől- vasárnapig: 10.00- 18.00; november 1- március 31. keddtől- vasárnapig: 10.00-16.00.
+36 62 275 133
www.opusztaszer.hu
info@opusztaszer.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
083; 346; 315; 552; 560 Ópusztaszeri Nemzeti Történeti EmlékparkTEMATIKA
Képzőművészet
Iparművészet, népművészet
Történelem, régészet
Néprajz, helytörténet
Végül is ketten maradnak, Isten és a bor
A "Végül is ketten maradnak, Isten és a bor" c. kiállítás a Kárpát-medence egyedülálló és világszínvonalú borászati tradícióit és produktumait népszerűsíti. Az 1875 és az 1920 közötti korszak szőlészeti-borászati viszonyait, Magyarország történelmi borvidékeit, borfajtáit, hagyományos szőlőművelő és borkészítési eszközeit közérthető, látványos, képes és szöveges tablók mutatják be.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Látogatóközpont
Az épületben nem csak időszaki kiállítások tekinthetőek meg, hanem a Szeri Kávézó, konferenciaterem, 3D mozi, Hungarikum tárház és mosdó is megtalálható.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Mezőgazdasági gépgyűjtemény
A skanzenben a 20. század első felére jellemző uradalmi gépszínek mintájára épült, új kiállítóhely létesült, amelyben megcsodálható a közel 30 darabból álló mezőgazdasági gépgyűjtemény. Az Emlékparkban már korábban látott, restaurált példányok mellett újak is bekerültek a gyűjteménybe.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Látogatóközpont
Az épületben nem csak időszaki kiállítások tekinthetőek meg, hanem a Szeri Kávézó, konferenciaterem, 3D mozi, Hungarikum tárház és mosdó is megtalálható.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Nomád Park
Már gyermekkorunktól izgatja mindannyiunk fantáziáját a jurtáikkal, nyájaikkal vándorló, vitéz és rettenthetetlen ősmagyarok romantikus képe, amit Feszty Árpád és társai nagy kifejezőerővel örökítettek meg a körképen. Mi mindebből a néhol szikárabb, néhol viszont számunkra már tényszerűségében is mesés valóság? Hogy festhetett egy nomád honfoglaló tábor a valóságban?
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Mezőgazdasági gépgyűjtemény
A skanzenben a 20. század első felére jellemző uradalmi gépszínek mintájára épült, új kiállítóhely létesült, amelyben megcsodálható a közel 30 darabból álló mezőgazdasági gépgyűjtemény. Az Emlékparkban már korábban látott, restaurált példányok mellett újak is bekerültek a gyűjteménybe.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Puszta Háza
A Puszta Háza az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark környezet- és természetvédelmi oktatóközpontja. Szeretettel várjuk a környezeti és természeti értékek, a környezettudatos életmód, az ökológiai gazdálkodás és az ökoturizmus iránt érdeklődő látogatókat.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Ányási kápolna
A szakrális helyek kialakításánál jól nyomon követhető, hogy az építtető közösségek mindig törekedtek arra, hogy az épületegyüttest minél díszesebbé, teljesebbé tegyék. A kálvária és a kápolna együttese jól szolgálta a közösség szakrális igényeit. Kiemelt ünnepi alkalmak voltak a kereszt, kálvária felállításának évfordulói, a nagyböjt pénteki napjai, de leginkább a nagyhét. Gyakran innen indult a nagyszombati feltámadási körmenet, a kápolna fogadta be a szent sírt.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Szegedi tanya
A XX. század első felében városaink közül Szegednek volt legnagyobb tanyai népessége: 1930-ban tízezer tanyán több mint 45 ezer ember élt. Ezek a tanyák belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas homoki kisparaszt gazdaságot képviseltek. A kiállításon látható tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Ökumenikus kápolna
A kéttornyú ökumenikus kápolna meghitt csöndje alkalmat kínál a vendégnek egy kis meditációra, vagy ha igény van rá, egy kis imádkozásra.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Tanyai iskola
A Dél-alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Útőrház
1890-ben már vicinális vasutak is behálózták az Alföld térségét, de a Duna-Tisza közén egyetlen, a településeket összekötő kiépített állami út sem volt. Ennek a hiánynak a pótlására a kereskedelemügyi miniszter kezdeményezte 1893-ban állami utak építését.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Községháza
A községháza a falu igazgatását irányító elöljáróság és a képviselőtestület székháza volt. Rendszerint a falu közepén, a templomhoz közel építették. A szabadtéri gyűjteménybe a Tömörkény községben 1895-96-ban épített községházát telepítették át.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Szeged-alsóvárosi ház
Egy amerikai magyar kereskedő szerint Szegedet a paprika helyezte Földünk térképére, vagyis a paprika révén vált világszerte ismertté. A paprika közép-amerikai eredetű kultúrnövény.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Szentesi tanya
Szentes a XX. század első felében harmincezres népességű dél-alföldi mezőváros volt. 1930-ban lakosságának több mint egyharmada élt tanyákon. A szentesi tanya szemtermelő és állattartó, külterjes gazdaságtípust képvisel.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Szer monostora és kora
A gazdag leletanyag és az építmények makettjéből felépített kiállítás bemutatja a honfoglaló magyarok történetével kezdődő és Szer mezőváros pusztulásával (1956) végződő hét évszázadot -természetesen a monostor térségére koncentrálva.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Csongrádi halász háza
A halászatnak az utóbbi évtizedekig szerepe volt a csongrádiak életében. A halászok a "Belsőváros"-nak nevezett folyóparti városrészben laktak. Ugyancsak itt éltek a tiszai hajósok, hajóépítő ácsok és a kubikosok is, akik földnélküliek voltak, vagy kevés szőlő- és veteményföldet bírtak.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
A szegedi paprika története az Emlékparkban
Új tárlattal gazdagodott az Emlékpark kínálata. A szegedi paprika történetét állandó kiállításként mutatja be a látogatónak a méltán ismertté vált fűszernövény, termesztésének és feldolgozásának hagyománya alapján.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Tiszai gátőrház
A Tisza völgye igazi vadvízországnak számított. Ennek ellenére, vagy éppen ezért már az őskorban, majd a népvándorlás korában is lakott volt. A települések főleg az ármentes szinteken jöttek létre, de az ott lakóknak még így is védekezniük kellett a váratlan vizek ellen, töltéseket emeltek.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Szentes-dónáti szélmalom
Az első szélmalmokat Magyarországon a XVIII. század első felében építették. A hollandi típusú tornyos szélmalom az 1790-1800-as években terjedt el hazánkban. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a vízfolyásban szűkölködő Duna-Tisza közén építették.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Promenád 1896
Az évszám - 1896 - nemcsak a Feszty-körkép keletkezési idejét, de az osztrák-magyar monarchia fénykorát is idézi. Azt az időszakot, amikor a kapitalizálódó magyar gazdaság látványosan fejlődött.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Tanyai olvasókör
Hódmezővásárhely határában a XX. század elején még 66 olvasókör működött. Ezek közé tartozott az 1890 decemberében alapított Pusztafeketehalmi Olvasóegylet épülete. A tanyai olvasóköröket azzal a célkitűzéssel hozták létre, hogy a várostól távol lakóknak művelődési, szórakozási alkalmakat teremtsenek.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Történelmi szoborpanteon
A keresztény magyar állam megszervezésének 1000 éves évfordulója tiszteletére emelték 2001-ben a magyar megyék a történelmi szoborpanteont az Árpád emlékmű előtt kialakított dísztér körül.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Szer monostor romkertje
A bencések által lakott kolostor a vele egybeépült templommal a középkori Magyarország egyik legjelentősebb építménye volt az Alföldön. Világi kegyurai - a Bór-Kalán nemzetség tagjai - jelentős tisztségeket viseltek a királyi udvarban és az egyházban is.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Makói gazdaház
Makó a hagymatermelés révén vált ismertté idehaza és külföldön. A dél-alföldi mezőváros kisparasztjainak és zselléreinek a hagyma termesztése jelentette a felemelkedési lehetőséget, különösen a XIX. század végi konjunktúra időszakától.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Koronás jurta
Az erdő a természet temploma kiállításegyüttes szomszédságában áll egy koronás jurta. A nagyméretű pavilonban rendkívül érdekes kiállítás fogadja a látogatókat, hiszen két évezred tekint vissza rájuk a természet életéből és a magyarság történelméből.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer
Iparosműhelyek
Az épület hátsó helyiségében bognár dolgozott. Ez a mesterség a kovács társszakmája, hiszen a kocsi és szekér készítésében összedolgoztak, kiegészítették egymás munkáját. E két műhely melletti helyiségben szíjgyártó szerszámok és míves kivitelű lószerszámok láthatók. Ipartörténeti ritkaság egy vászonra festett olajkép, amely 90-100 éve egy szegedi mester cégére volt.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer