Ottományi Kiállítóház - Casa de Expoziții Otomani
Bihar megye turisztikai kínálatában a napjainkban Ottományi Kiállítóházként ismert épület története a 17 század vége felé kezdődik, amikor is Komáromy György az akkor vásárolt, ottományi telken egy több, mint ötven méter hosszú, tíz méter széles, teknőboltozatú, téglaépület építésébe kezdett. A család és leszármazottai a 19. század derekáig mondták otthonuknak a kúriát, akiktől a gazdag debreceni kereskedő, Várady Szabó Lajos vásárolta meg. A Váradyak a Jasztrabszky családnak adták el az ingatlant, akiktől Lovass István birtokába került. Lovass egy családi tragédiát követően 1938-ban a Román Államnak adta el kúriáját, majd Magyarországra költözött.
Az épületegyüttes teljes helyreállítását és felszerelését lehetővé tévő, megközelítőleg 960.000 euró értékű uniós projekt neve Táj- és víztörténetet bemutató, oktató és információs házak a Körös-, Berettyó- és Ér-völgyében. Célja a látogatók megismertetése az Érmellék természeti értékeivel, ezen túl pedig olyan eszközök és tárgyak bemutatására is vállalkozik, amelyek egykor meghatározóak voltak a vidéken. Megismerhető a halászok, a gyékényszékkészítő mesterek munkái, valamint az a kultúrtáj, amely az 1970-es évekig jellemezte a vidéket. Az állandó kiállítások közül elsőként az épület főfolyosóján kialakított történeti részleggel ismerkedhet meg a látogató, amely végigkísér Ottomány legfontosabb történeti emlékein az őskor vadregényes világától a jelen valóságáig.
Az épület mögött a „vizes pince” húzódik. Sajátossága, hogy nem bort tartottak benne, hanem funkcióját tekintve inkább a forrásvíz kinyersének egy sajátos helye. A lokális monda úgy tartotta, hogy a pincének vélt alagút, igazából egy menekülési útvonal volt, amely a szomszédos faluba vezetett.
A kétsoros udvarház egykori istállójába lett berendezve a helyi Önkéntes Tűzoltóegyesületet bemutató állandó kiállítás. Ló- és embervontatta szerkocsik, megalakulásuk története és régi egyenruhák várják az érdeklődőket.
417446 Ottomány, 417446 Ottomány, 32. szám
Nyitva tartás:Hetfőtől - péntekig 8 - 16 Szombaton és vasárnap bejelentkezés alapján 8 - 18-ig.
tel.+40259463014 tel.+40786344414
www.salacea.ro
primaria.salacea@gmail.com kiallitohaz@gmail.com
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA

Iparművészet, népművészet

Történelem, régészet

Néprajz, helytörténet

Határon túli
Nemes nyomokon
Színház a kolozsvári Farkas utcában
A kolozsvári Farkas utcában 200 éve épült a Nemzeti Játékszín. Az 1821. március 12-én megnyílt kőszínház kivételes intézmény volt, hiszen korábban a hivatásos magyar vándortársulatok alkalmi játszóhelyeken, lehetetlen körülmények között léptek fel.
Bajor Gizi Színészmúzeum
Budapest
A látható láthatatlan
Válogatás Hollán Sándor Szépművészeti Múzeumnak adományozott műveiből
Hollán Sándor kapcsolata a Szépművészeti Múzeummal immár több évtizedes. A festő 2001 óta több alkalommal is ajándékozott múzeumunknak műveiből. 2017-ben egy nagylelkű, több mint 100 kompozícióját magában foglaló adományt ajánlott fel a művész, a mostani kabinetkiállításon a gyűjteményünkbe legutóbb került alkotásokból mutatunk be egy kisebb válogatást.
Magyar Nemzeti Galéria
Budapest
Wittelsbachok: Sisi családja
Közel 100 eredeti műtárgy, köztük festmények, ötvöstárgyak, porcelánok, fotók, viseletdarabok láthatók a „Wittelsbachok – Sisi családja” című kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az időszakos tárlaton Erzsébet királyné kalapja, főkötője, alsószoknyája, személyes rendi ékszere mellett korabeli fényképek is megtekinthetők.
Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest
Személyesen, Frissen 2021 finisszázs
Sturcz János és Szurcsik József exkluzív tárlatvezetése
Exkluzív tárlatvezetés Sturcz János művészettörténésszel és Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas képzőművésszel a Személyesen, Frissen 2021 kiállításon, Bernát András, Dréher János, Elekes Károly, Gál András, iski Kocsis Tibor, Kazi Roland, Kucsora Márta, Mózes Katalin és Regős István tárlatain.
Műcsarnok
Budapest
Farsangi maszk készítés
Dekorfilcból szabunk különféle színes, egyedi álarcokat.
Népi Iparművészeti Gyűjtemény
Kecskemét
Műcsarnok Filmkör
Roberto Rossellini: Németország, nulladik év (Germania anno zero, 1948)
Roberto Rossellini 1947-ben, a romvárossá vált Berlinben forgatott, 1948-ban bemutatott, mára a filmtörténet klasszikus alkotásaként ismert filmjének címében − Germania anno zero, magyarul: Németország, nulladik év − a „nulladik év” a történeti idő, a német társadalom egész addigi élete „lenullázódásának” metaforája, apokaliptikus képzeteket ébreszt a nézőben, teljes összhangban a hívő katolikus rendező alkotói szándékával.
Műcsarnok
Budapest