Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, a Budapesthez közeli Szentendrén nyitotta meg kapuit 1972-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Az állandó kiállítás a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját mutatja be eredeti, áttelepített épületek segítségével, hiteles tárgyakkal.
A folyamatos fejlesztés alatt álló kiállítóhelyen nyolc tájegységet, vagyis faluszerű épületcsoportot járhatnak be a látogatók, ahol megfigyelhetik az adott régióra a 18. századtól a 20. század közepéig jellemző parasztporták felépítését, valamint az egykori faluképet meghatározó szakrális, közösségi és gazdasági építmények jellegzetességeit. Az érdeklődők a következő tájegységeket ismerhetik meg: Felső-Tiszavidék, Alföld, Kisalföld, Nyugat-Dunántúl, Bakony és Balaton-felvidék, Dél-Dunántúl, felföldi mezőváros, észak-magyarországi falu.
A Skanzen területén a kismesterségek is bemutatkoznak: bepillantást nyerünk a csizmadia, a tímár, a kékfestő, a mézeskalácsos, a pék, a molnár vagy a kosárfonó műhelyébe. Az élő múzeumi helyszíneken a régi konyhák működésébe, az ételkészítés és tartósítás eljárásaiba is betekinthetünk. A látogatók bekapcsolódhatnak a Nagykun állattartó tanya mindennapjaiba, részt vehetnek az állatok etetésében, ápolásában; a kondorfai iskola tanóráin pedig kipróbálhatják, milyen lehetett diáknak lenni egy osztatlan osztályú falusi iskolában.
A Néprajzi Látványtárban a múzeum kezelésében lévő, muzeális értékű néprajzi tárgyak tekinthetők meg. A dél-dunántúli tájegységben rendezték be A történelem sodrában – Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években című állandó kiállítást. A Skanzen területén több ideiglenes kiállítóhely is működik, ahol kortárs képzőművészeti és néprajzi tematikájú tárlatokat rendeznek.
A múzeum az élményszerű ismeretterjesztésre törekszik. A látogatók a műhelyek munkájába és a táncbemutatókba is bekapcsolódhatnak, továbbá részt vehetnek olyan népszerű fesztiválokon, mint a Pünkösdi Sokadalom, a Borünnep vagy a Szent Márton Újborfesztivál és Libator.
A bejárati épülettől, amelynek az 1883-ban épült mezőhegyesi vasútállomás szolgált ihletőjéül, óránként indul a Skanzen-vonat. A Ganz–Jendrassik-féle, gondosan restaurált motorkocsi fél óra alatt teszi meg az utat a Néprajzi Látványtárig.
2000 Szentendre, Sztaravodai út
Nyitva tartás:2014. március 8-március 30. szombat-vasárnap 10:00-16:00
2014. április 1-október 31. kedd-vasárnap 09:00-17:00
2014. november 8-december 8. 10:00-16:00
+36 26 502 500
www.skanzen.hu
sznm@sznm.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
001; 119; 247; 254; 347 Szabadtéri Néprajzi MúzeumTEMATIKA
Iparművészet, népművészet
Néprajz, helytörténet
Mágikus geometria
Aknay János Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze legújabb kiállítása "Mágikus geometria" címmel április 22-től látható a Skanzen Galériában.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Mágikus geometria
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum szeretettel vár minden érdeklődőt Aknay János Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze Mágikus geometria című kiállítására a Skanzen Galériába.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Mesetér - Látványtár
A Mesetér –Látványtár című kiállítás elsősorban az élőszavas, improvizatív népmesemondás közegére épül. A komplex jellegű vitrines látványraktár – látványtár műtárgyainak tematizált rendszerén keresztül jelenik meg a paraszti kultúra tárgyi világa, kiemelten bemutatva a népmesék történeteinek és a mesemondás alkalmainak jellegzetes használati tárgyait.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Bringatúrák a Skanzenben
Múzeumok Őszi Fesztiválja 2023 - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Családi foglalkozásokkal, múzeumpedagógiai órákkal, kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, színes programokkal, valamint pedagógusoknak szóló szakmai rendezvényekkel várják a múzeumok egy hónapon keresztül Önöket - a fővárosban és vidéken egyaránt. A rendezvénysorozatot idén is az őszbúcsúztató Márton nap zárja...
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Bringatúrák a Skanzenben
Múzeumok Őszi Fesztiválja 2023 - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Családi foglalkozásokkal, múzeumpedagógiai órákkal, kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, színes programokkal, valamint pedagógusoknak szóló szakmai rendezvényekkel várják a múzeumok egy hónapon keresztül Önöket - a fővárosban és vidéken egyaránt. A rendezvénysorozatot idén is az őszbúcsúztató Márton nap zárja...
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Elfeledett mesterségek - Jövő! Menő! Múzeum!
Múzeumok Őszi Fesztiválja 2023 - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Családi foglalkozásokkal, múzeumpedagógiai órákkal, kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, színes programokkal, valamint pedagógusoknak szóló szakmai rendezvényekkel várják a múzeumok egy hónapon keresztül Önöket - a fővárosban és vidéken egyaránt. A rendezvénysorozatot idén is az őszbúcsúztató Márton nap zárja...
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Amikor minden más lett - Élet a nagy háború alatt és után
Virtuális kiállítás
A nagy háború alapjaiban változtatta meg a hátországban élők mindennapjait, átalakult a falu társadalma, felborultak a nemi szerepek. A férfiak a szántóföldek után a lövészárkokban találták magukat, a harcok során pedig addig elképzelhetetlenül távoli vidékekre is eljutottak. A kiállítás alapszínei, a szürke és vörös árnyalatai azt az idegenszerűséget és éles váltást ragadják meg gondolati síkon, amelyet a háború alatti években átéltek az emberek.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Mesetér - Látványtár
A Mesetér –Látványtár című kiállítás elsősorban az élőszavas, improvizatív népmesemondás közegére épül. A komplex jellegű vitrines látványraktár – látványtár műtárgyainak tematizált rendszerén keresztül jelenik meg a paraszti kultúra tárgyi világa, kiemelten bemutatva a népmesék történeteinek és a mesemondás alkalmainak jellegzetes használati tárgyait.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Kocsik és szekerek
A szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységének rábcakapi telkén álló 19. században épült pajtában megrendezett interaktív kiállításnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Kocs településen kifejlesztett és onnan európai hódító útjára induló hagyományos magyar közlekedési eszközre. A közlekedés történetének kezdete egyidős az emberiség történetével, hiszen maga az ember is egy idézőjelbe tett közlekedési eszköz, elég csak az afrikai gyalogkaravánokra gondolni. A tényleges tárgyi eszközök tekintetében, a valódi előrelépést a szán, a csónak és kocsi feltalálása jelentette.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Alföldi mezőváros tájegység
Az Alföldet jellegzetesen magyar tájként tartják számon. A magyar nyelv világszerte legismertebb szavai is - puszta, csárda, betyár, gulyás, paprika - mind e vidékkel kapcsolódnak össze. E táj sajátos természeti képződményei a kietlen síkság szikes talajával, a délibáb, a futóhomok, vagy a sekély vizek és sűrű nádasok, amelyek színes madárvilágnak adnak otthont. A táj számos költőt és írót (Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Móra Ferenc) ihletett meg.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
A történelem sodrában - Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években
Keresztély, Lőrinc, János, Anna vagy Teréz? Kik ők? Honnan származnak? Mi történt velük és családjukkal a második világháború után? Állandó kiállításunk az egykor svábok által lakott hidasi lakóház enteriőrjét frissíti fel.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Bakony, Balaton-felvidék
A Bakony erdő borította hegyeket, a Balaton-felvidék a csillogó víztükör fölé magasodó, szőlővel beültetett, présházakkal telehintett lankákat, érdekes formájú vulkáni kúpokat idéz emlékezetünkbe. A falvakban hófehéren világító, díszes házoromzatok, boltíves tornácok, a málló vakolat alól előbukkanó színes kőfalak ragadják meg az oda látogatót.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Kisalföld tájegység
A múzeumi tájegység két szemközti házsorának épületei határozottan eltérnek egymástól: az egyik oldalon téglából épült, módos házak, a másik oldalon szerényebb, földfalú, nád- és zsúpfedésű épületek állnak. A kiállítás a Kisalföld gazdagon tagolt néprajzi képét igyekszik hagyományaiban és változásaiban megmutatni.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Észak-magyarországi falu tájegység
2010. június 25-én hivatalos keretek között nyílt meg az Észak-magyarországi falu tájegység, amely az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik itt, közel 5000 eredeti műtárggyal.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Felföldi mezőváros
A Felföld Magyarország északi középhegységi területeinek történeti tájneve. Az Ipoly és a Bodrog közötti hegyvidéki területen kialakult mezővárosok a nagytáj jellegzetes települései voltak.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Felső-Tiszavidék tájegység
A Felső-Tiszavidék épületcsoport az ország észak-keleti sarkában, a Szlovákia, Ukrajna és Románia közé ékelt területen élt népesség falusi építészetét örökíti meg. A Tisza és mellékfolyói által szabdalt vidéket a 19. század elején még gyümölcsfákban gazdag erdőségek, sűrű tölgyesek borították.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Nyugat-Dunántúl tájegység
A tájegység a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej és Hetés hagyományos paraszti világát tárja elénk. E nyugat-dunántúli tájak talaja agyagos, nehezen termő, a térség folyóvizekben gazdag. Erdeiben a tölgy, a bükk és a fenyő honos. Az itt megtelepülők az erdőkkel borított dombtetőkön égetéses irtással hozták létre első településeiket, a laza, szórt elrendezésű szereket, illetve szegeket. A sík vidékeken főként utcasorba rendeződött falvak alakultak ki.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Dél-Dunántúl tájegység
A múzeum legnagyobb területen fekvő tájegységében bejárhatja Tolnát-Baranyát! A Dél-Dunántúl, azaz Baranya, Somogyország, Tolna és Zala a középkorban sűrűn lakott, aprófalvas terület volt, melynek nagy része a török hódoltság korában elnéptelenedett. A 16. századtól rácok, bunyevácok, sokácok és magyarok éltek itt együtt. A mai napig népszerű mohácsi busójárás sokác eredetű hagyomány.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
Erdély épületegyüttes 1.
Megnyílt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége. Az épületegyüttes különleges attrakciója, hogy a látogatók nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak, a 20. század elejének polgárosodó világába is bepillantást nyerhetnek. A 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és városi életmód, a Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre