Szatmár Megyei Múzeum
A Szatmár Megyei Múzeum több helyi muzeális gyűjtemény utóda, melyek közül az 1891-ben alapított Kölcsey Kör, a nagykárolyi vármegyei múzeum, valamint az 1905-ben létrehozott szatmárnémeti városi múzeum volt a legfontosabb. A két világháború között a megyeszékhely Szatmárnémetibe költözött, így a vármegyei és a városi gyűjtemény összeolvadt, az 1930-as években pedig jelentős bővítésére került sor. A második világháborút követően a múzeumot 1958-ban szervezték újjá, Aurel Popp képzőművész irányításával. Ekkor került az intézmény a szatmárnémeti Vécsey-házba, ahol 1986-ig működött, majd – a képzőművészeti gyűjtemény kivételével – az 1936-ban épített vármegyei székhelyre, a később megyei pártháznak is használt épületbe költözött A múzeum 1968 óta megyei rangú, jelenleg 24 kiállítóhelyet tart fenn, köztük a nagykárolyi és tasnádi városi múzeumokat, a Tövishát néprajzi értékeit bemutató bogdándi Sipos László Magyar Néprajzi Múzeumot, az Ady Endre Szülőház és Emlékmúzeumot, két régészeti parkot, a mezőpetri sváb házat, valamint több más tájházat és falumúzeumot. Az intézmény szervezetében restaurátor laboratórium és könyvkiadó is működik.
A megyei múzeum fő profilja a régészet, a helytörténet és a néprajz. V. Lucatiu úti székhelyén állandó régészeti, történeti és néprajzi tárlatok láthatók, amelyek a megye és a város egykori mindennapjait mutatják be. Látványosak a bronzkori és a kelta leletek, valamint a kincstár-terem, ahol húsznál is több antik, középkori és kora újkori éremkincslelet látható. Jelentős a szatmárnémetiben működött céhek történetét bemutató gyűjtemény, akár- csak a várostörténeti és az egyházművészeti kiállítás. A reformkor és a 19. század egé- szének pezsgő helyi intellektuális életét olyan személyek – Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Ady Endre- relikviái illusztrálják, akik közvetlenül kötődtek a városhoz, illetve a megyéhez. A néprajzi kiállítás a Szatmár területén élő közösségek tradicionális kultúráját mutatja be: avasi és bükk-vidéki román enteriőröket, szamosháti és tövisháti magyar viseleteket és tárgyakat, valamint a szatmári sváb közösségek emlékanyagát. Mindezek mellett időszaki kiállításokat is rendeznek az épületben.
440031 Szatmárnémeti / Satu Mare, , Bd. V. Lucaciu nr. 21.
Nyitva tartás:K-V 09:00-17:00
40 261 737 526
www.muzeusm.ro
muzeusm@gmail.com
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA

Néprajz, helytörténet

Határon túli
Nemes nyomokon
Színház a kolozsvári Farkas utcában
A kolozsvári Farkas utcában 200 éve épült a Nemzeti Játékszín. Az 1821. március 12-én megnyílt kőszínház kivételes intézmény volt, hiszen korábban a hivatásos magyar vándortársulatok alkalmi játszóhelyeken, lehetetlen körülmények között léptek fel.
Bajor Gizi Színészmúzeum
Budapest
Az alfától az omegáig
Petőcz András kiállítása
Petőcz András művészetének origója az írás, amely a kreativitást, a gondolatok közvetítésének írott formáját tekinti központi kérdésnek. Az alkotási folyamat eltér a képzőművészet klasszikus formájától, ahogy a gondolatok visszafejtése, a műelemzés is. A Műcsarnok mostani kiállítása azt a különleges utat mutatja be, amely egyetlen életművön belül a kortárs irodalom és a képzőművészet tökéletes ötvözetét hozta létre.
Műcsarnok
Budapest
Műcsarnok Filmkör
Roberto Rossellini: Németország, nulladik év (Germania anno zero, 1948)
Roberto Rossellini 1947-ben, a romvárossá vált Berlinben forgatott, 1948-ban bemutatott, mára a filmtörténet klasszikus alkotásaként ismert filmjének címében − Germania anno zero, magyarul: Németország, nulladik év − a „nulladik év” a történeti idő, a német társadalom egész addigi élete „lenullázódásának” metaforája, apokaliptikus képzeteket ébreszt a nézőben, teljes összhangban a hívő katolikus rendező alkotói szándékával.
Műcsarnok
Budapest
Személyesen, Frissen 2021 finisszázs
Sturcz János és Szurcsik József exkluzív tárlatvezetése
Exkluzív tárlatvezetés Sturcz János művészettörténésszel és Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas képzőművésszel a Személyesen, Frissen 2021 kiállításon, Bernát András, Dréher János, Elekes Károly, Gál András, iski Kocsis Tibor, Kazi Roland, Kucsora Márta, Mózes Katalin és Regős István tárlatain.
Műcsarnok
Budapest