Szatmári Múzeum
Magyarország legkeletebbi szegletének bemutatására vállalkozik a mátészalkai Szatmári Múzeum, amely változatos tárlatok segítségével ismerteti meg az érdeklődővel a helyi emberek életét, szokásait, történelmét. Először az itt kutató, szociológiai tanulmányokat is író Móricz Zsigmondra és a Szamosháti tájszótárt kiadó Csűry Bálintra hivatkozva merült fel az igény – már az 1930-as években – egy szatmári múzeum létrehozására, ám erre egészen 1976-ig kellett várni. Ekkor Márton Árpád tanár gimnáziumi gyűjteményére alapozva nyílt meg a tájegységet bemutató állandó kiállítás.
Az egykor ispáni lakásként is szolgáló szecessziós Péchy-palota épülete lett a múzeum otthona, s a kollekció gyors gyarapodásnak indult. Az első igazgató, dr. Farkas József hozta létre Magyarország első szekérmúzeumát, amely a Szamoshát, a Tiszahát, az Erdőhát és az Ecsedi-láp falvainak régi kocsijait állította ki. A kollekció később tovább gazdagodott a 19–20. század hintóival, így mára – közel száz kocsijával, szekerével, hintójával – a múzeum legjelentősebb gyűjteményévé nőtte ki magát.
Állandó kiállítás mutatja be Mátészalka múltját (képeslapokon) és jelenét (fényképeken). Külön tárlatot szenteltek a villamosításnak, a magyarországi települések közül ugyanis Mátészalkán gyulladt ki először az elektromos közvilágítás. (Érdekesség, hogy 1888 után 75 évvel az innen huszonöt kilométerre fekvő Aporligetet kötötték be utolsóként a hálózatba.) Gábor Marianne Érdemes művész festményei és a tiszakóródi keramikus, Kertész Klára alkotásai ugyancsak megtekinthetők az állandó tárlaton.
Minden évben számos időszaki kiállítás is várja a látogatókat; az elmúlt éveket elsősorban fényképészeti, festészeti és grafikai tárlatok jellemezték. Fontos tudnivaló, hogy a téli időszakban a múzeum hétvégenként zárva tart.
4700 Mátészalka, Kossuth Lajos utca 5.
Nyitva tartás:IV. 1.–X. 31.: Hét–Pént: 8:00–17:00, Szo–Vas: 10:00–16:00, XI. 1.–III. 31.: Hét–Pént: 8:00–16:00
+36 44 502 646
www.szatmarimuzeum.hu
szatmuz@keletnet.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA
Képzőművészet
Iparművészet, népművészet
Ipat-, technika- és közlekedéstörténet
Néprajz, helytörténet
Kovácsműhely
Ha gazda a vásárban vette meg a famunkát, azt hazavitte és a falubeli kováccsal vasaltatta be. A vasalás ára a két világháború között 4 mázsa búza ára volt: egy hét sukkos szekér ára 10 mázsa búzával volt egyenértékű.
Szatmári Múzeum
Mátészalka
A Szatmári Múzeum állandó kiállítása
A mátészalkai Szatmári Múzeumban található a - határainkon túl is jól ismert, Közép-Európában pedig a legnagyobb - szekér,- kocsi- és hintógyűjtemény: a közel száz darabot számláló kiállítási anyag gazdagon illusztrálja a népi teherhordás, a polgári és nemesi személyszállítás közlekedési eszközeit, melyeket a három részből álló, körpanorámás szekérszínekben tekinthetik meg a látogatók.
Szatmári Múzeum
Mátészalka
Gábor Marianne festőművész kiállítása
Gábor Marianne, XX. századi festészetünk örökifjú mestere 1917. április 26-án született Budapesten, ahol azóta is él. Gábor Ignácnak, a magyar verstan megújítójának leánya, anyai ágon a réz és acélmetsző Tyloler Józsefnek, a Kossuth-bankó, a történelmi Kossuth- és Petőfi-metszetek és a nevezetes 1848-as kormánytabló mesterének leszármazottja.
Szatmári Múzeum
Mátészalka
Kerékgyártóműhely
Kerékgyártó mester majd minden faluban működött, és a szekerek készítése mellett javításukat is ő végezte. Mivel a szekér több mesterember produktuma, a kerékgyártó és a kovácsmester összedolgozott, ahogy mondják: társban voltak.
Szatmári Múzeum
Mátészalka
Kertész Klára keramikusművész kiállítása
Kertész Klára Tiszakóródon született, elemi iskoláit szülőfalujában végezte, ahol füzek, diófák és állatok (csirkék, rókák, őzek és lovak) gondozták képzeletét, adták számára az élet költői rezdüléseit. Tiszakóródi udvara, kertje, folyópartja az ifjúsága volt - növényeivel, állataival maga a teljesség. Álom és valóság egyszerre. Ez a lelkületében megőrzött szatmári táj elmélyült és feltámadt benne.
Szatmári Múzeum
Mátészalka
Kocsi- és hintógyűjtemény
A néprajztudomány bebizonyította, hogy a könnyű gyors kocsit Magyarországon találták fel, és kocsiszekérnek nevezték. Feltételezhető, hogy a Kocs községben élő kocsigyártók fejlesztették ki a parasztszekérből. A kocsi eleinte a szekérnek jelzője volt. Az alapszó lassanként elmaradt, és a jelző vált önálló szóvá. A kocsi szó számos európai nyelvben előfordul.
Szatmári Múzeum
Mátészalka
