Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely

Vésztő várostól néhány kilométerre nyugatra, a Holt-Sebes-Körös partján emelkedik a Mágori-domb. 1968-ban egy próbaásatás során egy középkori temetőt találtak itt, majd kiderült, hogy a domb körzete az őskortól kezdve lakott volt, s az itt élők házainak omladékából, háztartási hulladékából 700 centiméter vastag, kilenc építési periódusra tagolódó kultúrréteg képződött.

Az újkőkori civilizációk emlékét kő- és csonteszközök, a kor vívmányai, vagyis az égetett agyagedények, valamint kuporodott testhelyzetben történt temetkezések őrzik. A kiállítás egyedülálló módon egy újkőkori szentélyt is bemutat, annak berendezési tárgyaival együtt. A kora rézkorról kerámiákban, szerszámokban gazdag sírok, míg a középső bronzkor kultúrájáról többször megújított házak maradványai, illetve kerámiaedények, tálak, kő- és csontszerszámok tanúskodnak.

A honfoglaló magyarok Békés megye területét birtokba vevő Csolt nemzetsége monostort épített itt. A 11. századi, román stílusú templomból csak freskórészletek maradtak meg. A 12. században háromhajós kolostortemplommá átalakított épület mellett a kolostoregyüttes alapjait, egy kilenc méter mély kutat és egy kenyérsütőt találtak, illetve néhány kőfaragvány és egy latin nyelvű feliratos kő is előkerült ebből az időből. A 12. század végén a templomot tágas, pilléres bazilikává építették át, két vaskos tornya csak a 18. században dőlt le. A sírok leletei közül kiemelkedik egy 11. századi csüngős-ékköves arany fülbevaló, a kődíszítmények közül pedig egy turbános, keleties jellegű férfiarccal díszített párkánytöredék. Az oszlopfőkön kutyák, virágok, bimbók és indák láthatók.

A helyszínen lévő, 1812-ben épített, ma már műemléknek számító Wenckheim-pincében található a leleteket bemutató állandó kiállítás, a dombon pedig a monostor helyreállított épületei járhatók be. Az emlékhely részét képezi a Népi Írók Szoborparkja, a pákásztanya – amely a halászatnak és a gyűjtögetésnek állít emléket –, a kézművesház, valamint egy rekonstruált újkőkori lakóház.