Bocskai Várkastély

A gazdag történelmi múltra visszatekintő Nagykereki Hajdú-Bihar megye legrégebbi települései közé tartozik. Itt található a megye egyik leghíresebb műemléke, a 12?13. században épült várkastély, amelynek Corvin János, az Ártándy-család, majd Báthory István erdélyi fejedelem is a tulajdonosa volt. Az eredetileg földszintes, négyszögletes, minden szegletén egy-egy kerek alaprajzú saroktornyos várkastélyt Bocskai István alakíttatta át reneszánsz stílusban fallal és vizesárokkal körülvett erődítménnyé. Miután Örvendi Pál várkapitány háromszáz hajdú és a falu népe segítségével visszaverte az 1604-es császári ostromot, Bocskai mezővárosi rangra emelte Kerekit. A vár az 1660-as évekbeli török ostrom alatt erősen megrongálódott; több tulajdonosváltás után, évtizedekkel később hozatta rendbe Hodossy János kunkapitány, majd Csanády Sámuel. A lepusztult lakóépület helyén 1752?84 között barokk kastély épült, délkeleti sarkán toronyszobával. Az 1850-es átalakítás során késő klasszicista oszlopos előtérrel, majd 1870-ben romantikus jegyekkel gazdagodott az épület. A Csanádyak alatt a bihari középbirtokosok kúriáira jellemző élet folyt itt. 1878?1927 között a Lakatos család birtokolta a várat, de a háború alatti években az erődítmény már jellemzően gazdasági célokat szolgált. 1945 után elhordták a 17. századi körítő fal, a kapubejárat és a délnyugati sarokbástya utolsó maradványait is. Az épület 1953-tól műemléki védettséget élvez, helyi kezdeményezésre az Országos Műemléki Felügyelőség állította helyre 1959 és 1962 között. A várkastélyból ma az oszlopos előtérrel bővített kastélyépület látható, északi sarkán egy hengeres toronnyal, déli sarkán pedig egy magtárrá átalakított, támfalakkal erősített épületrésszel. A kastélyon belül kialakított állandó kiállítás tablókon és korabeli metszeteken mutatja be a vár történetét, valamint Bocskai István és a hajdúk szerepét. Az épület dísztermében lehetőség van konferenciák, találkozók megrendezésére is. Megcsodálhatjuk továbbá a francia stílusú kertet, ahol Bocskai mellszobra ? Pátzay Pál alkotása ? is látható.



4127 Nagykereki, Bocskai tér 1.

Nyitva tartás:Egész évben. Hét-Pént 8:00-16:00, Szom-Vas bejelentkezéssel

+36 54 420 808
www.nagykereki.hu
nagykereki.bocskaivar@gmail.com

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
923
Kiskönyvtár

TEMATIKA

A ajánlatai

Múzeumok határok nélkül - Örökség – Tudomány – Turizmus

VIII. Országos és IV. Nemzetközi Múzeumandragógiai konferencia

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület és a Jósa András Megyei Hatókörű Városi Múzeum az NKA támogatásával, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szakmai együttműködésével, valamint a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, a Felnőttkori Tanulás Elektronikus Európai Platformja (EPALE) és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete pártolásával szakmai továbbképzésen való részvételre hívja az érdeklődőket.

Sóstói Múzeumfalu
Nyíregyháza - Sóstó


EMLÉKHANGVERSENY BARTÓK BÉLA HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJÁN

2019. szeptember 26-án, csütörtökön 18:00 órakor Borbély László zongoraestjére kerül sor a Bartók Emlékházban.

Bartók Béla Emlékház
Budapest


Kortársak – sorstársak?

Kiállításmegnyitó

A rendkívül izgalmas kiállítást szeptember 13-án, pénteken 17 órakor Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyitja meg.

Molnár C. Pál Műterem-múzeum
Budapest


A vágy titokzatos tárgyai

Szotyory László kiállítása

Ezen a nagy­sza­bá­sú tár­la­ton be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő fest­mé­nyek az élet­mű­nek azt a sze­le­tét kép­vi­se­lik, amely­ben az új fes­té­szet­től a poszt­mo­dern ha­gyo­má­nyo­kon ke­resz­tül ívelő ér­zé­ki fes­tés­mód mint lét­fosz­tott eg­zisz­ten­cia je­le­nik meg.

Műcsarnok
Budapest


Lajta Gábor | Az ajtón túl

Festmények 1985–2019

A ki­ál­lí­tás­ban a mű­ter­mi mo­del­lek után fes­tett akt­ké­pek, az akt­té­ma „mi­to­ló­gi­ai” ak­va­rell­jei, a kon­cert- és éj­sza­kai képek nagy és egé­szen kis mé­re­tű da­rab­jai sze­re­pel­nek, va­la­mint egy vá­lo­ga­tás Az orosz­lán nyel­ve című so­ro­zat da­rab­ja­i­ból.

Műcsarnok
Budapest


Konkoly Gyula | 68 – 78

A gaz­dag és szer­te­ága­zó élet­mű­vet fel­vo­nul­ta­tó Kon­koly Gyula, az Ipar­terv ge­ne­rá­ció egyik leg­is­mer­tebb kép­vi­se­lő­je, a leg­kü­lön­fé­lébb avant­gárd és ne­o­avant­gárd kí­sér­le­te­ket kö­ve­tő­en tért vissza a fi­gu­ra­tív fes­té­szet­hez.

Műcsarnok
Budapest