Szent István Király Múzeum - Budenz-ház, Csók István Képtár, Új Magyar Képtár

Az 1873-ban alakult Fejér Megyei és Székesfehérvár Városi Történelmi és Régészeti Egyletnek 1910-től a Szent István Király Múzeum a jogutódja, amely ma az egyik legnagyobb hazai múzeumi gyűjteményt gondozza. Az intézmény képzőművészeti kiállítóhelyein 19?20. századi, valamint kortárs magyar mesterekkel ismerkedhetnek meg a látogatók. Az Arany János utca 12. szám alatt található, középkori alapokra épült, jellegzetes copf stílusú homlokzatát 1781-ben elnyert Budenz Házban a székesfehérvári Ybl család 18?19. századi bútorait, valamint Ybl Ervin képző- és iparművészeti magángyűjteményét lehet megtekinteni, melynek anyagában többek között Székely Bertalan, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István és Aba-Novák Vilmos munkái szerepelnek. A Csók István Képtárban (Bartók Béla tér 1.) Aba-Novák Vilmosnak az 1937-es Párizsi Világkiállításra festett Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannója látható. A monumentális táblakép-sorozat szinte filmszerűen örökíti meg a két nép történelmének kapcsolódási pontjait. A Párizsban nagydíjjal jutalmazott, a Szent István Király Múzeum gyűjteményében megőrzött mű felújítása 2000-ben kezdődött el, és a restaurátorok gondos munkája nyomán a millenium évében ismét a nagyközönség elé is került. Az Új Magyar Képtár (Megyeház utca 17.) kronologikus rendben ad áttekintést a 20. század második felének legfontosabb hazai képzőművészeti jelenségeiről, a vásárlás vagy ajándékozás révén a gyűjteménybe került alkotások jelentős része ugyanis az 1945-től napjainkig tartó időszakból való. A kiállításon egymás mellett láthatók a két világháború közötti hazai avantgárd megatározó egyéniségei a hatvanas évek neoavantgárdjának alkotóival (Tót Endre, Keserü Ilona, Lakner László). Külön termet kapott a számos életműre hatást gyakorló konceptuális művészet (Erdély Miklós, Hajas Tibor, Pauer Gyula), de az erőteljes váltást jelentő geometrikus tendenciákat (Halász Károly, Nádles István, Mengyán András) is bemutatja a tárlat, hogy aztán a nyolcvanas évek sziporkázó eklekticizmusából (El Kazovszkij, Roskó Gábor, Wahorn András) és az azt követő évtized nemzetközi trendekhez jobban igazodó alkotóinak munkáiból is ízelítőt nyújtson.



8000 Székesfehérvár, Arany János utca 12.

Nyitva tartás:I.4-IV.30., X.1-XII.22.: Kedd-Pént 10:00-14:00, Szom-Vas 14:00-18:00, V.1-IX.30.: Szer-Pént 10:00-16:00, Szom-Vas 12:00-18:00

+36 22 315 583
www.szikm.hu
titkarsag@szikm.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
711
Kiskönyvtár
279 Budenz-ház

TEMATIKA

A ajánlatai

Szobori búcsú Ópusztaszeren

Szeptember 8-án, vasárnap felidézzük az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a régi Szobori búcsúk hangulatát: a környékbeliek fogatokon, kordékon, lovaskocsikon érkeznek a búcsúra.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer


Cérnahangversenyek

Ősi zene Mongóliától a Kárpát-medencéig

2019. szeptember 28-án szombaton 11:00-kor ismét Cérnahangversenyek nagyóvodásoknak és általános iskolásoknak.

Bartók Béla Emlékház
Budapest


EMLÉKHANGVERSENY BARTÓK BÉLA HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJÁN

2019. szeptember 26-án, csütörtökön 18:00 órakor Borbély László zongoraestjére kerül sor a Bartók Emlékházban.

Bartók Béla Emlékház
Budapest


Lajta Gábor | Az ajtón túl

Festmények 1985–2019

A ki­ál­lí­tás­ban a mű­ter­mi mo­del­lek után fes­tett akt­ké­pek, az akt­té­ma „mi­to­ló­gi­ai” ak­va­rell­jei, a kon­cert- és éj­sza­kai képek nagy és egé­szen kis mé­re­tű da­rab­jai sze­re­pel­nek, va­la­mint egy vá­lo­ga­tás Az orosz­lán nyel­ve című so­ro­zat da­rab­ja­i­ból.

Műcsarnok
Budapest


Konkoly Gyula | 68 – 78

A gaz­dag és szer­te­ága­zó élet­mű­vet fel­vo­nul­ta­tó Kon­koly Gyula, az Ipar­terv ge­ne­rá­ció egyik leg­is­mer­tebb kép­vi­se­lő­je, a leg­kü­lön­fé­lébb avant­gárd és ne­o­avant­gárd kí­sér­le­te­ket kö­ve­tő­en tért vissza a fi­gu­ra­tív fes­té­szet­hez.

Műcsarnok
Budapest


A vágy titokzatos tárgyai

Szotyory László kiállítása

Ezen a nagy­sza­bá­sú tár­la­ton be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő fest­mé­nyek az élet­mű­nek azt a sze­le­tét kép­vi­se­lik, amely­ben az új fes­té­szet­től a poszt­mo­dern ha­gyo­má­nyo­kon ke­resz­tül ívelő ér­zé­ki fes­tés­mód mint lét­fosz­tott eg­zisz­ten­cia je­le­nik meg.

Műcsarnok
Budapest