Jókai Emlékszoba

Jókai Mór 1853-ban, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című regényeiért kapott fizetésén két és fél holdas kertet ? azelőtt kőbányának használt területet ? vásárolt a Sváb-hegyen. A területet teraszosra alakíttatta át, feltölttette termőfölddel, fákat ültetett, hogy felfogja az északi szelet, szőlőt telepített, konyhakertet alakított ki és rózsákat nemesített. Felesége, Laborfalvi Róza példaértékű módon irányította a kis birodalmat, a konyhát, a veteményest és a baromfiudvart, gondozta a kutyákat és a madarakat. Jókai természetközeli életet élt, alkotásaiban is gyakran megjelennek az évek során általa elsajátított kertészeti ismeretek: a kimutatások szerint több mint hatszázféle növényleírással találkozhatunk a műveiben. A sváb-hegyi területet maga népesítette be hársfával, juharfával, vadgesztenyével, gyümölcsfákkal, az orgona és kökény mellett fügét, diót, mandulát, sőt gránátalmát is ültetett. Szívesen látta vendégül barátait ebben a gondosan karbantartott kertben. A legenda szerint amikor a lisztharmat megtámadta a szőlőtőkéit, az író saját kezűleg, egy gömbölyű fejű fogkefével súrolta le mindegyiket. Második felesége, Nagy Bella 1922-ben eladta a kertet, amely később elhagyatottá vált. A telken álló villa is erősen megrongálódott, helyére egy kétszintes betonépületet húztak fel (ma itt található a Duna?Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Madártani Intézet), melyben egy kis Jókai-kamarakiállítás működött. 2011-ben az író egykori présházában nyílt meg a Jókai Emlékszoba. A tárlaton az író személyes tárgyai, kerti szerszámai és fényképei, valamint híres csiga-, kőzet- és botgyűjteményének darabjai láthatók. A korabeli rajzokat, képeslapokat és Jókai saját festményeit megtekintve összehasonlíthatjuk, hogyan változott meg százötven év alatt a budai hegyvidék és az egész főváros látképe. A kertben a Jókai ültette fák között egy Anakreón-szobor áll, melynek arcát Rónai József szobrász az íróról mintázta. Ma is megcsodálható a rózsakert, a tanösvény bejárása során pedig az itt élő madarakat és a különböző madáretető-fajtákat tanulmányozhatjuk. A Jókai Emlékszoba március 15­től október 31­ig szerdától vasárnapig, 10?18 óra között látogatható.



1121 Budapest, Költő u. 21.

Nyitva tartás:XI. 1.-III.14.: előzetes bejelentkezéssel III.15-X.31.: Szomb-Vas 10:00-18:00; egyéb időpontokban előzetes bejelentkezéssel

+36 1 317 3611/150
www.pim.hu
muzeumped@pim.hu

TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET

Pecsétszám
134
Kiskönyvtár

TEMATIKA

A ajánlatai

Múzeumok határok nélkül - Örökség – Tudomány – Turizmus

VIII. Országos és IV. Nemzetközi Múzeumandragógiai konferencia

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület és a Jósa András Megyei Hatókörű Városi Múzeum az NKA támogatásával, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szakmai együttműködésével, valamint a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, a Felnőttkori Tanulás Elektronikus Európai Platformja (EPALE) és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete pártolásával szakmai továbbképzésen való részvételre hívja az érdeklődőket.

Sóstói Múzeumfalu
Nyíregyháza - Sóstó


Borszerda

Júliusban minden szerdán más-más tematika szerint várjuk kedves vendégeinket egy-egy izgalmas tárlatvezetésre, érdekes előadásra, kellemes élő zenére és természetesen, a rendezvény nevéhez hűen, nyáresti koccintásra 18 és 22 óra között.

Magyar Nemzeti Galéria
Budapest


Múzeumok határok nélkül - Örökség – Tudomány – Turizmus

VIII. Országos és IV. Nemzetközi Múzeumandragógiai konferencia

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület és a Jósa András Megyei Hatókörű Városi Múzeum az NKA támogatásával, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szakmai együttműködésével, valamint a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, a Felnőttkori Tanulás Elektronikus Európai Platformja (EPALE) és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete pártolásával szakmai továbbképzésen való részvételre hívja az érdeklődőket.

Sóstói Múzeumfalu
Nyíregyháza - Sóstó


Panel

A PANEL kiállítással elsősorban azt kutatjuk, hogy miért is jöttek létre a lakótelepek. Miért alakultak ki a házgyári technológiával épített lakóházak, házsorok; ezen épülettípus és környezete hogyan hat a társadalomra, s hogyan hat az egyénre? Létezik-e vajon panel identitás, s egyáltalán: van-e olyan fogalom, hogy PANELSÉG?

MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ
Debrecen


André Kertész – A kamera poétája

André Kertész-fotók a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből

A világhírű fotóművész Kertész Andor néven 1894. július 2-án született Budapesten. 125 éve született André Kertész, illetve Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezünk.

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest


André Kertész – A kamera poétája

André Kertész-fotók a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből

A világhírű fotóművész Kertész Andor néven 1894. július 2-án született Budapesten. 125 éve született André Kertész, illetve Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezünk.

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest