Vajda János Emlékház

Ady Endre nagy elődének, szent rokonának nevezte Vajda Jánost (1827?1897), akinek korai költészetében még Petőfi hatását lehet kimutatni, kései lírájára viszont már a szimbolikus és allegorikus ábrázolásmód jellemző. A sokoldalú szerző röpiratokat és kritikákat ugyanúgy írt, mint filozofikus költeményeket; felfelé ívelő pályáját megakasztotta újságírói szókimondása, amelynek hatására sokat vesztett népszerűségéből. Közéleti, szerelmi és természeti költészete élesen eltért korának ízlésétől, ám mindaz, ami életében idegenkedést keltett, később legfőbb erényének bizonyult. A költő Budapesten született, majd apja a váli uradalmi birtok főerdésze lett, így gyermekkorát Válon töltötte ? innen ered legendás rajongása a természet iránt. A Vál körüli erdő egészen korai és öregkori, elvágyódást kifejező költészetének egyaránt ihletője volt ? például A vaáli erdőben ?, az erdészlak többször is úgy jelenik meg verseiben, mint a boldog, gondtalan élet szimbóluma. Ebben a vadregényes környezetben, a községtől három kilométerre található kétszáz esztendős erdészlakban rendezték be az író emlékkiállítását. A nádfedeles kis ház falán 1934-ben helyeztek el emléktáblát, az avatáson Móricz Zsigmond is jelen volt. 1997-ben, a költő halálának századik évfordulóján Vál önkormányzata felújíttatta az emlékházat. Az épületet korabeli bútorokkal rendezték be, s a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével létrehozott kiállításon könyvek, fényképek és személyes tárgyak idézik fel Vajda János életét: a Pilvax-társasághoz kapcsolódó ifjúságát, a forradalomban betöltött szerepét, politikai eszméit, újságírói munkásságát, röpiratait. A tárlat végigköveti a költő lírájának kiteljesedését, a kései alkotói periódusra helyezve a hangsúlyt. Az 1870-es években született művekben a mai olvasó számára is ismerős motívumok jelennek meg: a polgárosodó élet, a befelé fordulás és az elvágyódás. Az emlékház előzetes bejelentkezést követően látogatható.

Vál Község Vajda emlékházának megújuló kiállítása autentikus, korhű épületben, a Válhoz tartozó vadászvölgyi erdészlakban tekinthető meg. Ebben a három helyiségből álló kis házban és a hozzá tartozó kertben töltötte Vajda János gyermekéveit, 1828-tól 1838-ig, amikor szülei beíratták a székesfehérvári cisztercita gimnáziumba. 1840 és 1842 között tanulmányait Pesten, a piarista gimnáziumban folytatta. 1844-től példaképe Petőfi lett, akinek nyomdokain haladva 1845-ben hónapokra vándorszínésznek állt. 1846-ban rövid ideig ismét szüleinél, Válon élt.

A kiállítás alapvetően három pillérre épül:  

1. bemutatja az ifjú Vajda Jánost, mint a Pilvax társaságához tartozó márciusi ifjat, szabadságharcos költőt, valamint a Világos utáni bukott forradalmárt.
2. érinti Vajda Jánosnak a közéletben, valamint a sajtóban betöltött szerepét, Széchenyihez és Kossuthoz kapcsolódó eszméit, eszméinek formálódását a kiegyezést követően, ennek kapcsán összefoglalóan bemutatja röpiratait: Önbírálat, Polgárosodás (1862),     
3. bemutatja Vajda lírájának ívét, amely röviden ugyan utal az 1850-es évek romantikus hangú költeményeire, de a hangsúly a második, az erőteljesebb, megújult, szimbolista költői periódusra kerül.

A Vajda János-kiállítás a mai kor embere számára a szépirodalom és kortörténet révén ismeretanyagot nyújt egy olyan évszázadról, amely hősöket teremtett, s be is mutatja ezt a hőst. Vajda élete a tanulóifjúság számára a felelős ember példája lehet, aki megkeresi helyét és a közösségi élet minőségét javítani hivatott ember feladatait a korban, amelyben él.   Vajda természet iránti rajongása költészetének egyik lényeges témája, amelyet a váli erdővel és annak természeti szépségeivel kapcsolatos versei fejeznek ki leginkább. 

Az új kiállítás létrehozásával az Emlékház a kulturális turizmusban résztvevők, a színvonalas időtöltést kedvelők számára a szellemi feltöltődés mellett kiváló túra célpont is lehet.