Arany János Emlékmúzeum
Arany János halálát követően emlékszobát rendeztek be Nagyszalontán a város híres szülöttének tiszteletére. A kiállított emléktárgyakat (bútor, ruházat, könyvek, levelezések) a költő fia 1885-ben adományozta a városnak. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szűkös emlékszoba helyett hamarosan tágasabb kiállítóteret kerestek a hagyatéknak. Ma a város egyik legrégebbi épülete, a Csonkatorony – egy, a 17. században épült vár maradványa – ad helyet a tárgyi és az irodalmi emlékeknek. A torony tetőszerkezete a török támadások idején leégett, innen kapta a nevét. Egészen 1899-ig állt csonkán, amikor is megnyitották az Arany János Emlékmúzeum, a kegyeletes fiú, Arany László segítségével. A szalontai a legrégebbi romániai magyar irodalmi múzeum, s egyben az Arany Jánosra vonatkozó anyagok legjelentősebb gyűjteménye. Az irodalomtörténeti és az ereklye anyag a torony öt szintjén található. A Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából 2018 óta felújított állapotban várja az érdeklődőket, akik a földszinten a város történetét ismerhetik meg, az első emelet az Arany-életutat mutatja be, a második Arany ábrázolásokkal kápráztatja el a látogatókat, a harmadik emeleten a költő bútorai láthatók, melyeket a budapesti Magyar Tudományos Akadémia is használt. A kiállítás legszemélyesebb része a költő dolgozószobájának eredeti berendezése. A negyedik emeleten múzeumpedagógiai játékok várják nem csak a fiatalokat. A Csonkatoronyban az állandó kiállítás kapott helyet, míg az Arany Palota galériájában időszakos képzőművészeti tárlatokat rendeznek helyi, hazai és határon túli művészek közreműködésével. Interaktív tárlatvezetés egyéni és csoportos látogatóknak egyaránt igényelhető magyar, angol és román nyelven.
415500 Nagyszalonta / Salonta, , Piaţa Libertăţii nr. 4.
Nyitva tartás:K-V 10.00-16.00 (október 1 és március 31 között) K-V 10.00-18.00 (az év többi napján)
+40 259 371 157, +40 770 580 639, F4+40 721 018 686,
aranymuzeumnagyszalonta@gmail.com
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA

Irodalom, színháztörténet

Határon túli
Nemes nyomokon
Színház a kolozsvári Farkas utcában
A kolozsvári Farkas utcában 200 éve épült a Nemzeti Játékszín. Az 1821. március 12-én megnyílt kőszínház kivételes intézmény volt, hiszen korábban a hivatásos magyar vándortársulatok alkalmi játszóhelyeken, lehetetlen körülmények között léptek fel.
Bajor Gizi Színészmúzeum
Budapest
Arcok-imák-szívek
A nagy háború emlékei Szarvason
Arcok-imák-szívek a nagy háború emlékei Szarvason címmel új időszaki kiállítás nyílik a Tessedik Sámuel Múzeumban. Témája az 1914 és 1918 között zajló I. világháború, mely rámutat a frontra kerülők és a hátországban maradtak mindennapi életében bekövetkezett változásokra Szarvas község vonatkozásában szarvasi arcokon, egyéni történeteken, tárgyi emlékeken keresztül.
Tessedik Sámuel Múzeum
Szarvas
Az alfától az omegáig
Petőcz András kiállítása
Petőcz András művészetének origója az írás, amely a kreativitást, a gondolatok közvetítésének írott formáját tekinti központi kérdésnek. Az alkotási folyamat eltér a képzőművészet klasszikus formájától, ahogy a gondolatok visszafejtése, a műelemzés is. A Műcsarnok mostani kiállítása azt a különleges utat mutatja be, amely egyetlen életművön belül a kortárs irodalom és a képzőművészet tökéletes ötvözetét hozta létre.
Műcsarnok
Budapest
Személyesen, Frissen 2021 finisszázs
Sturcz János és Szurcsik József exkluzív tárlatvezetése
Exkluzív tárlatvezetés Sturcz János művészettörténésszel és Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas képzőművésszel a Személyesen, Frissen 2021 kiállításon, Bernát András, Dréher János, Elekes Károly, Gál András, iski Kocsis Tibor, Kazi Roland, Kucsora Márta, Mózes Katalin és Regős István tárlatain.
Műcsarnok
Budapest