'Középkori várak nyomdokain' – Jocó bácsi írása
A történelemhez és a történelem tanításához szorosan kapcsolódnak a különféle háborúk, ezen belül pedig a várháborúk. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hisz Magyarország bővelkedik várakban, amelyek közül rengeteg nagyon jó állapotban maradt fent. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felmérése szerint Magyarországon jelenleg 103 vár található, ami igazán nagy számnak tudható be. Nagyon örülök, hogy közülük egyre több szervez interaktív programokat, ahol be lehet öltözni korabeli jelmezekbe, lovagi tornákat lehet játszani és bekukkantani az építmény azon részeibe is, amelyek eddig rejtve maradtak a nagyközönség előtt.
Szerencsés helyzetben vagyunk, mert egyre több magyarországi vár vesz részt a Mozaik Múzeumtúra iskolai edukációs programjában, remek foglalkozásokkal. Az alábbiakban bemutatnám röviden a Siklósi vár és a Diósgyőri vár történetét, hiszen a legutóbbi 2 alkalommal izgalmas állomásokon szemléltették az általános iskolás gyermekek számára, milyen is az élet a várban, milyen volt a lovagkor.
Siklósi vár
A Siklósi vár hazánk fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. században, 1260 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. Kezdetben (900-tól 1387-ig) az árpádkor egyik legbefolyásosabb nemzetségének, a Kán nemzetségnek egyik ágáról származó Soklyósy család volt Siklós és későbbiekben a Siklósi vár birtokosa. A család idővel azonban kegyvesztett lett, minden rangjuktól és birtokaiktól is megfosztották őket. Az egykori várúr uradalmát Kakas László és Pásztói János kapták meg, de a két család birtoklása csak húsvéti királyság volt. A hatalmas birtok még 1395 előtt a Garai család kezébe került. Az utolsó Garai várkapitány, Garai Jób utód nélkül halt meg, így aztán a terület visszaszállt a királyra. Mátyás király fiának, Corvin János hercegnek (1473-1504) adományozta a várat és a birtokokat, aki azonban 1494-ben egy familiárisának, Bajnai Both Andrásnak adta el. Amikor Both Andrást 1505-ben II. Ulászló király szlavón bánná nevezte ki, Siklóson alakította ki birtokközpontját. Both Andrástól és testvérétől 1507-ben Perényi Imre nádor vette el a várat a fivérek lázadása miatt.
1543-ban a törökök több napig tartó ostrom után elfoglalták az erődöt, majd 143 évig birtokolták is. Aeneas Sylvius Caprara gróf, volt császári tábornagy, aki a felszabadító harcokban vett részt, jutalmul kapta meg a várat 1698-ban. 1701-ben meghalt, és örökösei 1728-ban 96 200 forintért adták el a birtokot Batthyány Ádám gróf özvegyének, Strattman Eleonóra nagyasszonynak. A Batthyány család a XVIII. század folyamán barokk stílusúvá építtette át a várkastélyt, a védműveket azonban már nem modernizálták. A várat és a hozzá tartozó birtokokat ezt követően Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg a Batthyány családtól 1873-ban. Tőle idősebb fia, Móric örökölte a várat és az uradalmat, aki 1929-ben műemlékké nyilváníttatta az építményt. A második világháború alatt a Benyovszky család már nem lakott a várban. Az épületet Lengyelország német és szovjet megszállása után 1939-ben Magyarországra menekült lengyel tisztek és katonák számára internáló táborrá alakították, majd a háború későbbi időszakában ideiglenesen néhány szövetséges pilótát tartottak itt fogva. Az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne.
Diósgyőri vár
A Diósgyőri vár falai a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombra épültek. Anonymus, a 13. századi Névtelen krónikás említi, hogy a helyen már a honfoglalás idején állt egy földvár, amelyet 1241 körül, a tatárjárás idején pusztíthattak el. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a helyet. Ernye bán fia, István nádor volt az első, ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővár építtetője.
A „Lovagkirály”-ként emlegetett Nagy Lajos 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig itáliai és dél-francia mintára pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal, valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt. A mohácsi csatavesztésig hat királyné - köztük Mátyás felesége, Beatrix - jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája”-ként.
A mohácsi csatavesztés után a vár zálogos birtokosok kezére került. Balassa Zsigmond birtoklása idején még történtek erődítési munkálatok, de hamarosan megkezdődött a 300 éven át tartó pusztulás. A XIX. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutatnak, a táj csodálatos szépsége azonban mit sem változott. A diósgyőri naplemente ihlette a tornyok alatt megpihenő Petőfi Sándort „Alkony” című verse megírására.
Több nekibuzdulás után 1962-ben Czeglédy Ilona régész vezetésével kezdődött az a tíz éven át tartó feltárás, amelynek eredményeként rom állapotában konzerválták a Diósgyőri várat. Alig derékig ért az egykori erődítmény, amikor 2013-ban a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése projekt keretében arra vállalkoztak, hogy a vár teljes épületrészeit rekonstruálják. A műemlékvédelemben úttörőnek számító vállalkozásnak az volt a célja, hogy a vár minél többet eláruljon a történelméről, azokról az uralkodókról, eseményekről, emberi sorsokról, amelyek falaihoz kötődnek. A projekt emellett magában foglalta a Lovagi Tornák Tere és a hozzá kapcsolódó Vásártér kialakítását, valamint a lillafüredi függőkert felújítását. Az újjászületett Diósgyőri vár átadására 2014. augusztus 30-án került sor, egy évvel később pedig a lovas hagyományőrzők és sportesemények is birtokba vehették a Lovagi Tornák Terét és a Vásárteret.
Aki csak teheti, látogassa meg ezt a két nagyszerű várat, mert felejthetetlen élményeket nyújtanak gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt!
