Magyarországi egyházi gyűjteményeket őrző múzeumok, második rész

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan a Mozaik Múzeumtúra a magyarországi egyházi gyűjteményeket őrző muzeális intézményeket mutatja be.

Az Eucharisztikus világkongresszus a római katolikus egyház rendszeresen megrendezett, világméretű eseménysorozata, melynek célja az oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése. Szervezője a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága.

Szervezője Magyarország 83 év után rendezheti meg ismét a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, 2021. szeptember 5. és 12. között, Budapesten. A kongresszusok száznegyven éve íródó történelmében 26 ország adott otthont a kongresszusnak, és mindössze 11 ország kapta meg a világkongresszus rendezési jogát egynél több alkalommal. Az időről-időre a világ különböző helyszínein megrendezésre kerülő kongresszusnak előre meghirdetett címe van, melyre előadásokkal készülnek, illetve sok közös imát tartanak, és szentségimádáson vesznek részt a hívők. A kongresszus igyekszik érthetőbbé tenni a Krisztus által az utolsó vacsorán meghirdetett áldozatbemutatást, és annak fontosságát. Budapesten 1938-ban tartották a 34. eucharisztikus világkongresszust, 2021-ben ismét a magyar a főváros adhat otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak.
Farkas Attila érseki tanácsos, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye nyugalmazott vasmisés papja elsőáldozó volt az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején: - „Akkor először éreztem meg azt a titkot, hogy a Jézus Krisztussal való találkozásunkban valósul meg az életünk beteljesedése. A jelen lévő Jézus elvezet az Eucharisztia által abba az örökkévalóságba, amelyben ő lesz az Úr, a király és a mindenható”.
Az eucharisztia (úrvacsora) keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.
„Aki eszi az én testemet és issza a véremet, bennem marad, és én őbenne.” (Jn 6:56)
Az Eucharisztia jelenti a kenyér és a bor színe alatt valóságosan jelen lévő Jézus Krisztust is. Ebben az értelemben az Eucharisztia szinonimája az Oltáriszentség.



Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei – Múzeum
https://srkmuzeum.hu/


A Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek az idők folyamán négy részlege alakult ki: a Nagykönyvtár, a Múzeum, a Levéltár és az Adattár. A legrégebbi épületrész a Múzeum épülete, a Berna-sor, amely 1771–1772-ben épült protestáns kollégiumi barokk stílusban. Tervezője és építője Lieb Tamás sóvári mester volt. Fő gyűjtési területe az egyházművészet és iskolatörténet, mely témakörökből állandó kiállítás is megtekinthető. Az iskolatörténeti kiállítás a Református Kollégium történetét mutatja be az alapítástól az államosításig – 1531-től 1952-ig –, és emléket állít a „népek tanítójának”, Comeniusnak is, aki 1650–1654 között oktatott a Kollégium falai között. A múzeum gyűjteményében gazdag iskolatörténeti, egyházművészeti, természettudományi, régészeti, numizmatikai, néprajzi, ipar- és képzőművészeti anyag található.



Szent Erzsébet Ház
https://rkegy.hu/galeria/ertekmentes


A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az Árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A gyűjtemény magját a helyi egyházközség műtárgyai és könyvei, Abaúj és Zemplén egyházközségeinek használaton kívüli liturgikus felszerelése, könyvei, iratai, papi hagyatéki anyag képezik. 1988 óta a Sárospataki Képtár ad helyet a gyűjtemény állandó kiállításának.
Sárospatak és környéke fontos szerepet játszott országunk és egyházunk történetében. Mint királynői birtok, Árpádházi Szent Erzsébet szülőhelye, ahol letelepedtek a domonkosok, ferencesek, pálosok és premontreiek. A Rákóczi család birtokközpontja adott helyet a jezsuitáknak és trinitáriusoknak. Plébániai iskolája alapozta meg a mai napig töretlen iskolavárosi hírét. A gyűjtemény célja ennek az örökségnek feltárása, ápolása és bemutatása.
https://rkegy.hu/galeria/ertekmentes



Budai Szerb Ortodox Egyházmegye – Szerb Egyházi Múzeum
https://www.serbdiocese.hu/hu/szerb-egyhazmuveszeti-gyujtemeny/


A szentendrei Szerb Egyházművészeti Múzeum a Duna menti térség ortodox egyházművészetének fejlődési folyamatát mutatja be, és teljes áttekintést ad a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye gazdag művészeti örökségéről. A múzeum a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye intézményeként létesült 1964-ben. Gyűjteményének alapját a szentendrei püspöki kincstár képezte, majd olyan további műalkotásokkal gyarapodott, amelyek évszázadokon át az egyházmegye templomainak használatában álltak. A túlnyomórészt 18. századi ikonokat, istentiszteleti tárgyakat tartalmazó kollekció betekintést nyújt a szerb művészet formálódásának és felvirágzásának folyamatába; bemutatja a 18. századi szerb kultúra megújulását és az európai áramlatokba való újbóli bekapcsolódását.
A szerbek tömegesen a 17. század végén települtek Magyarországra, amikor az oszmán hadakat már kiszorították az országból, a szerb területeket viszont továbbra is a törökök uralták. 1690-ban Szentendrén állították fel a Budai Egyházmegye új székhelyét, s egyszersmind hét ortodox templomot is építettek a városban. Az áttelepülés utáni években az ikonok, szertartáskönyvek és liturgikus felszerelési tárgyak terén mutatkozó szükséglet következtében Szentendre jelentős művészeti központtá fejlődött. A 18. század második felétől, az egyházi reformokat követően a barokk jelleget öltő orosz és ukrán egyházi művészet hatása érezhető a térségben, aminek köszönhetően kialakult egy – a bizánci és a nyugati stíluselemek együttélésén alapuló – új festészeti szemlélet. A 19. század első évtizedeiben pedig már a legjelentősebb későbarokk és klasszicista stílust követő szerb festők dolgoztak az egyházmegyében. A gyűjteményhez szorosan kapcsolódik az Egyházmegyei Könyvtár és a Levéltár.



Tihanyi Bencés Apátság és Apátsági Múzeum
http://www.tihanyiapatsag.hu/Tihanyi_Bences_Apatsag.html
„Lélek a vizek felett”


http://www.tihanyiapatsag.hu/Latogatoink/Nyitvatartas_-_arak_-_programok.html#lelekvizek
Milyen történeti-földrajzi kontextusban ismerhetjük meg Tihanyt szigetként, az apátság alapításakor? Milyen titkokat rejt legősibb nyelvemlékünk, a Tihanyi alapítólevél? Milyen rend szerint éltek a középkor tihanyi szerzetesei? Miért itt búcsúzott el országától az utolsó magyar király? Hogyan élnek ma az apátság lakói?
A Tihanyi Apátság "Lélek a vizek felett – múlt és jelen találkozása a Tihanyi Apátságban" című új kiállítása látványosan mutatja be a monostor életének csaknem ezeréves történetét, drámai fordulópontjait.
Az interaktív eszközök, háromdimenziós bemutatók és különleges látványvilág közepette megújult műalkotások, eddig soha be nem mutatott tárgyak, fotók és dokumentumok kínálnak emlékezetes élményt a látogatóknak. A gyerekeket játékok, az idősebb nemzedéket pedig a kiállításhoz választható audio és visual guide is segítik a látogatás élményszerű megélését.


Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény
https://vaciegyhazmegye.hu/egyhazmegyei_muzeum.html
„Vár a Bárány asztala”


https://vaciegyhazmegye.hu/hirek/4507/EUCHARISZTIKUS-KIALLITASNAK-AD-HELYT-AZ-EGYHAZMEGYEI-GYUJTEMENY.html
Vác főterén, a barokk stílusban épült egykori nagypréposti palotában található a Váci Egyházmegye területén lévő templomokból származó kincseket és a Székesegyházi Kincstár műtárgyait bemutató múzeum. Az intézmény előzményének a Csáky Károly Emmánuel püspök által 1900-ban berendezett székesegyházi kincstárat tekinthetjük, amelynek nyolcvan tételes leltárát 1910-ben állította össze Koncz József sekrestyeigazgató. A püspök sok műtárgyat restauráltatott, és a saját tulajdonában lévő műkincsekkel is gazdagította a gyűjteményt. 1989 után az egyház visszakapta az egykori nagypréposti palotát, így a korábbi évtizedekben is tervezett egyházmegyei múzeum egy önmagában is műemléki értékkel bíró épületben nyithatta meg kapuit 1996-ban. A palota felújítási munkálatai 2000-ig tartottak; többek között restaurálták az emeleten feltárt barokk falfestményeket, melyek egyedülállóak a városban.
Az egyházmegye kincsei közül sok ötvösmunkát, textilt, szobrot és festményt állítottak ki a múzeum állandó tárlatán. A legjelentősebb az egyházmegye egy évezredét bemutató gyűjtemény. Fontos látnivaló a késő középkori ecsegi kehely, Báthory Miklós püspök reneszánsz kőcímerei és mindaz, ami a török előtti időkből megmaradt. A kiállításon látható egy barokk ornátus, amely Mária Terézia ajándéka volt, továbbá Kollonits Zsigmond váci püspök két remek ötvöstárgya. Megtekinthetők továbbá Migazzi Kristóf bíboros paramentumai és Csáky püspök kincsei is.