ITT JÁRTÁL MÁR?


Múzeumba menni jó – 2022. augusztus

images/Vadnyugat_2_0100.jpg

Változnak az évszakok, gyorsan tovatűnnek a múló időben. A nyári hónapok közül az utolsó, augusztus hava koronázza meg és ragyogja be a szünidő utolsó időszakát. Megszámlálhatatlanul sok ünnep kapcsolódik augusztushoz, így augusztus 20. napja, államiságunk ünnepe. Augusztus a csodák és a várakozás, a betakarítás, az aratóünnep ideje. Minden évben augusztus derekán látjuk a meteorokat, melyek, mint ezer csillagszóró, borítják be a hajnali égboltot. A hegyek lábánál nyaranta lilára festik a tájat a mézontófűvel (facéliával) bevetett mezők, a késő nyári harsány napsütésben sárgállik a lombok között az aranyrenet, a mosolygó alma és a csengő barack.

A színpompás nyári kavalkád a múzeumi tárlatok tekintetében is szemet gyönyörködtetően sokszínű.
2022. augusztusában is különleges kiállításokat ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe.

„Zümmögés a múzeumban” című kiállítás
Fotó/Forrás: © Magyar Természettudományi Múzeum

TEHETSZ MÉH TÖBBET! – ZÜMMÖGÉS A MÚZEUMBAN
MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM, 2022. MÁJUS 11. – 2022. DECEMBER 31.
1083 BUDAPEST, LUDOVIKA TÉR 2-6.

Európa legnagyobb beporzótárlata nyílt meg a Magyar Természettudományi Múzeumban. A kontinensen is egyedülálló kiállítás a méhek és más beporzók pusztulására, annak következményeire hívja fel a figyelmet: a tárlat rovarperspektívából mutatja be a beporzók, köztük az emberiség számára legfontosabb faj, a háziméh munkáját, életünkben betöltött szerepét és a méhészet fejlődését.
A „Tehetsz méh többet! – Zümmögés a múzeumban” című tárlat az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magyar Természettudományi Múzeum és a „Tehetsz méh többet!” program közös munkájával valósult meg. Apiterápiás ház (kaptárlevegős szoba), méh-les, élethű animációk és valódi felvételek, beporzó-preparátumok, személyautó nagyságú, virágport szállító méh és számítógép vezérelte méhecske várja a látogatókat, ugyanis a kiállítás kiemelt célcsoportja az iskolás korosztály.
A tárlat egyik különlegessége, hogy a bemutatótérhez vezető folyosót egy évig a „Tehetsz méh többet!” kampány óvodai rajzpályázatára érkezett mintegy 6300 rajz díszíti havi váltásban, amelyeket hat ország 468 településének 707 óvodájából küldtek be.

A 250 négyzetméteres kiállítási terület első része a különböző beporzók életére, munkájára és a természetben betöltött szerepére fókuszál, központi eleme egy személyautó nagyságú, 3D-nyomtatással készült, virágport szállító méh és egy számítógép vezérelte méh. A tárlat második része átfogó képet ad a méhészetről és a méhészeti eszközök, kaptárak fejlődéséről, a mézkészítés folyamatáról, valamint bemutatja a beporzók növénytermesztésben és élelmezésben betöltött pótolhatatlan szerepét. A növényi alapú élelmiszerek hetven százalékának előállításához szükség van a beporzók munkájára, amelynek helyettesítésére ez idáig nem találtak hatékony megoldást a szakemberek. Az ENSZ szerint a beporzók, főként a méhek és a lepkék több mint 40 százalékát fenyegeti kihalás. A világon mintegy 25 ezer méh faj él, Magyarországon hétszáz van jelen. Az Egyesült Államok több régiójában szinte teljesen eltűntek egyes vadon élő beporzók, az ott élő gazdák kénytelenek házi méhekkel pótolni őket.

Az újjáépített Négyfalusi ház oromzata a Skanzenben
Fotó/Forrás: © Szabadtéri Néprajzi Múzeum


ERDÉLY ÉPÜLETEGYÜTTES ꟾ SZABADTÉRI NÉPRAJI MÚZEUM
SKANZEN, 2022. MÁJUS 19. NAPJÁTÓL LÁTOGATHATÓ
CÍM: 2000 SZENTENDRE, SZTARAVODAI ÚT 75.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének 2022. tavaszán megnyílt első kiállítási egységében az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is. A kiállítás különlegessége, hogy a Skanzen történetében most először vállalkozik annak bemutatására, hogy a 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.
Az Erdély épületegyüttessel a Skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekszik, a jelenleg 312 épület közel 150 épülettel és 25-30 ezer műtárggyal bővül.

Szimbolikus jelentéssel bír, hogy a határon túli 103 ezer km²-nyi területet reprezentáló új épületegyütteshez egy határátkelőn és a főút alatt átvezető alagúton keresztül juthatnak el a látogatók.
A Skanzen Erdély épületegyüttesében a főút mellett kapnak helyet a városi épületek, ahol a megjelenítendő házak egy kis tér köré szerveződnek. Erre a térre érkeznek meg a határátkelő felől a látogatók, majd erről a térről indul az az utca, amely elvezet az Erdély épületegyüttes falusi portáihoz.

Fellner Jakab 300 - Emlékkiállítás
Fotó/Forrás: © Kuny Domokos Múzeum

„MAGYARORSZÁGBAN TATAI ÉPPÉTŐ MESTERHEZ HOZZÁFOGHATÓ NINCSEN …” FELLNER JAKAB SZÜLETÉSÉNEK 300. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS
KUNY DOMOKOS MÚZEUM, 2022. JÚNIUS 22. – 2022. DECEMBER 31.
2890 TATA, VÁRALJA UTCA 1-3.

A Fellner Jakab életét és munkásságát bemutató kiállítás a tatai 2022-es Fellner Jakab emlékév programsorozat elemeként jött létre. A morvaországi származású Fellner Jakab (1722-1780) a magyarországi barokk építészet egyik legjelentősebb alakja volt, 1743-ban került Tatára. Először pallérként dolgozott az Esterházyak birtokán, majd a tatai uradalom építésze lett. A Szent Kereszt Plébániatemplom 1751-ben Franz Anton Pilgram tervei szerint megindult építése az ő tervei szerint folytatódott, s rá várt számos egyéb feladat megoldása is: a fogadók, malomépületek, istállók, lakóházak mellett az uradalmi építési iroda vezető mestereként Fellner Jakab kapott megbízást a tóparti Esterházy-kastély, valamint a piarista társház tervezésére is. Az építési iroda nagyléptékű főúri, illetve egyházi megbízatásokat is teljesített, melynek nyomán építményei között grófi kastélyok, főpapi rezidenciák, illetve templomok egyaránt megtalálhatóak. Fellnernek Tata mellett jelentős szerepe volt Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában.

A múzeum tereiben egységes koncepció mentén valósult meg a Fellner Jakab 300 kiállítás, a termek láncolata egymásra épül. A tárlaton az egyes állomások, egységek kronológiai sorrendben, tematikusan követik egymást, bemutatva Fellner Jakab életének és munkásságának legfőbb állomásait. Elsőként egy 18. századi építkezésen találjuk magunkat: a tárlat a korszak előre jutási lehetőségeit jeleníti meg a kőművesi, építészi pálya keretein belül, felvillantva Fellner sokoldalú működését. A kiállításon megtekinthető a későbarokk alkotó építész műhelyének rekonstrukciója is. Végül képzőművészeti alkotások láthatók, melyek hitelesen ábrázolják a Fellner Jakab életében létrejött Tata és Tóváros mezővárosok városképi elemeit, kiemelkedő műemlékeit.



„Mestersége: grafikus” című kiállítás

Fotó/Forrás: © Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum


MESTERSÉGE: GRAFIKUS. 120 ÉVE SZÜLETETT GÖNCZI GEBHARDT TIBOR (1902-1994) MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJAS GRAFIKUS. SZAKMAI FORTÉLYOK, STÍLUSOK, TECHNIKÁK
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM, 2022. JÚNIUS 25. – SZEPTEMBER 25.
1036 BUDAPEST, KORONA TÉR 1.

Gönczi-Gebhardt Tibor (Budapest, 1902. április 13. – Budapest, 1994. november 20.) Munkácsy Mihály-díjas alkalmazott grafikus munkássága fontos fejezete a 20. századi magyar reklámgrafikának. Sokoldalú alkotóművész volt, a tervezőgrafika minden létező műfajában alkotott. Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában tanult 1918 és 1922 között, mesterei Helbing Ferenc és Haranghy Jenő voltak. Tanulmányai befejezése előtt már dolgozott újságoknak, a Vasárnap, Érdekes Újság, Képes Családi Lap, Kéve rajzolójaként, de plakát-, hirdetés-, étlap-, címke-, embléma- és bélyegtervezőként is számos alkotás fűződik nevéhez. Fontos szerepet játszott munkásságában a mezőgazdasági téma: gépismertető prospektusokat, mezőgazdasági vásárok grafikai munkáit tervezte. 1930-tól a Klösz György és Fia Grafikai Rt. grafikusa volt, majd ennek jogutódjánál, az Offset Nyomdánál dolgozott 1962-ig. 1945 után aktivitása töretlen maradt, a politikai, mezőgazdasági és kereskedelmi témájú tervezőgrafika mellett kisgrafikával, ex librisszel és illusztrációval foglalkozott. Népi típusokat teremtett, népművészeti elemeket és népviseleteket használt fel ábrázolásaiban, a hamis népieskedés elkerülésével. Az art déco dekoratív stilizálása is hatott rá, jóllehet 1950 után őt is megérintette a szocreál harsány optimizmusa, de sokat átmentett eredeti művészi kifejezésmódjából.
1994-ben, 92. évét betöltve hunyt el, egy hosszú és eredményekben gazdag alkotói élet műveit és levonható tanulságait hagyva örökül az utókornak.

„A legendás vadnyugat” című kiállítás
Fotó/Forrás: © Móra Ferenc Múzeum

A LEGENDÁS VADNYUGAT – COWBOYOK ÉS INDIÁNOK
MÓRA FERENC MÚZEUM, 2022. JÚNIUS 25. – 2022. DECEMBER 31.
CÍM: 6720 SZEGED, ROOSEVELT TÉR 1-3.

Nagyszabású nemzetközi kiállítás nyílt a Móra Ferenc Múzeumban: a legendás vadnyugat világát bemutató tárlat főszereplői a cowboyok és az indiánok. A tárlat törzsanyaga az USA-ból, az Oklahomai Nemzeti Cowboy és Western Örökség Múzeumból érkezett. A kiállításon eredeti nyergek, fegyverek, sheriff jelvény, békepipa, tollas fejdísz és teljes öltözetek idézik meg az indiánok és a cowboyok életét. A gyermekeket külön interaktív, játékos terem várja, felvehető ruhamásolatokkal, indián sátorral, sok játékkal. A szegedi cowboy és indián kiállításon nem csak a vadnyugati mindennapok világa jelenik meg, hanem izgalmas filmes relikviák – Tom Selleck a Monte Walsh című westernfilmben hordott kalapja, a Bud Spencer főszereplésével készült olasz „spagetti” westernfilmekben használt kellékek, fegyverek, övek, bilincsek – is láthatók.

A kiállításon megtekinthető Xántus János fegyvere, a híres amerikai Henry-karabély, melynek zárborító lemezébe John Xantus név látható belegravírozva. Az ikonikus ismétlőpuska az amerikai polgárháború egyik legfontosabb fegyvere volt. Xántus részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, majd Észak-Amerikába emigrált. Bejárta a prérit, területeket térképezett fel, megismerte az indiánok kultúráját. Útibeszámolói népszerűek voltak: egyes feltételezések szerint Karl May, a Winnetou és más kalandregények német szerzője Xántus Jánosról mintázta a világhírű prérihős, Old Shatterhand alakját. Xántusnak emellett fontos szerepe volt hazánk történetében is: ő volt az első igazgatója a fővárosi állatkertnek és a Néprajzi Múzeumnak is.
A kiállítás megvalósulásában a Móra Ferenc Múzeum partnerintézményei: National Cowboy & Western Heritage Museum (Oklahoma City, Oklahoma, USA), Néprajzi Múzeum (Budapest), Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest), Rómer Flóris Történeti és Művészeti Múzeum (Győr)

Xántus János világutazó, etnográfus, természetkutatóról BŐVEBBEN.

„Baranya aranya” című kiállítás
Fotó/Forrás: © Janus Pannonius Múzeum


BARANYA ARANYAꟾ EGY KORA AVAR KORI TEMETŐ FELTÁRJA TITKAIT
JANUS PANNONIUS MÚZEUM GALÉRIA, 2022. JÚNIUS 25. – 2022. AUGUSZTUS 21.
CÍM: 7621 PÉCS, KÁPTALAN UTCA 4.

A 2021. augusztus – 2022. január közötti időszakban az 57-es út és a babarci bekötőút kereszteződésében a tervezett autópálya mérnökségi telep területén régészeti feltárásra került sor. A munkálatokat a Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Kft. közösen végezte el. A feltárás 3 hektár (30 000 négyzetméter) területre terjedt ki. A területen Baranya megye egyik leggazdagabb temetője került feltárásra, amelyet a népvándorlás kor kora avar időszakában használtak a 7. század első felében. E sírmező az avar kor egyik leggazdagabb temetője, s nem azért, mert előkerült véletlenül egy gazdag, arannyal teli sír, hanem ennyi nemesfémben (aranyban, ezüstben), és egyéb mellékletekben, ékszerekben, fegyverzetben, túlvilági útravalókban gazdag sír kevés korszakbeli temetőben ismert. A sírok többségében volt aranytárgy, s többnyire nem is egy.
A temető gazdag anyagából a nagyközönség első alkalommal tekinthet meg egy reprezentatív válogatást.

„A kövek mesélnek” című kiállítás
Fotó/Forrás: © Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum

A KÖVEK MESÉLNEK … ꟾ KŐTÁR ꟾ MEGÚJULT A SAVARIA MÚZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA
SAVARIA MEGYEI HATÓKÖRŰ VÁROSI MÚZEUM, 2022. JÚNIUS 30. NAPJÁTÓL ISMÉT LÁTOGATHATÓ A LAPIDARIUM
9700 SZOMBATHELY, KISFALUDY SÁNDOR U. 9.

Savaria történetének beszédes bizonyítékai a múzeum kőtárában kiállított római kőfaragványok és feliratok. Többször olvashatjuk rajtuk a város nevét vagy Pannonia provincia elnevezését. A kőemlékek hírt adnak a város, a tartomány gazdasági, társadalmi, vallási és kulturális életéről, tudósítanak a polgárok életstílusáról, ízléséről, fényt derítenek a családi kapcsolatokra. Származásról, hovatartozásról, a közigazgatásban betöltött társadalmi állásokról nyújtanak felvilágosítást, történelmi eseményeket rögzítenek, bepillantást engednek a birodalmi művészet provinciális lecsapódására. A helyi ízlés, a művészeti formakincs itteni alakulásáról és fejlődéséről tanúskodnak, beszélnek a város jelentős épületeiről, szobrairól, a római kőfaragókról, művészekről és megrendelőikről egyaránt.

A császárkori Római Birodalom területéről napjainkig összesen 400 ezer római birodalmi feliratos emlék került elő. Folyamatosan bővülő forrásanyagról van szó, annak ellenére, hogy ókori leletek ritkán bukkannak fel, de különféle – nem csak köveken lévő, hanem egyebek mellett bőrre írt, fába égetett – feliratok gyakran. Ezek a leletek a mikrotörténelem tanulmányozásában segítenek.
Savaria történelmének megismeréséhez kétszázharmincnyolc kőemlék járul hozzá, a település alapításától a késő római korig, amelyek nagy része feliratos, kisebb hányaduk felirat nélküli, faragott. Sírfeliratok, oltárok, császárok tiszteletére és városi tisztségviselőknek emelt feliratok, mérföldkövek találhatók meg a temetői, építészeti és vallási emlékek között.
A Savaria Múzeum számára kiemelt fontossággal bírt a Lapidarium 1982-ben létrehozott állandó kiállításának korszerűsítése, megújítása, mivel a több mint negyedszázada kialakított környezet elöregedett, a bemutatás módja iránti igény megváltozott. „A kövek mesélnek” című megújult állandó kiállítás 2022. június 30-tól látogatható.

További információ ITT olvasható.



„Rippl-Rónai Zalaegerszegen”
Fotó/Forrás: © Göcseji Múzeum

RIPPL-RÓNAI ZALAEGERSZEGEN
GÖCSEJI MÚZEUM, 2022. JÚLIUS 1. – 2022. OKTÓBER 2.
CÍM: 8900 ZALAEGERSZEG, BATTHYÁNY ÚT 2.

2022. július 1-től október 2-ig látogatható a Göcseji Múzeumban a Rippl-Rónai Zalaegerszegen című időszaki kiállítás, mely a 19-20. század fordulójának egyik legnagyobb hatású, nemzetközi kontextusban is jelentős festőóriásának művészetét mutatja be. A tárlat anyaga a somogyi megyeszékhelynek a művészről elnevezett múzeumából érkezett a zalaegerszegi múzeumba.
Rippl-Rónai József (1861-1927) egykori kaposvári otthona ma különleges emlékmúzeum. Egyik fogadott fia, Dr. Martyn Róbert gondosan megőrizte az eredeti bútorokat, lakberendezési tárgyakat és relikviákat. A művész néhai testvére, a műgyűjtő Rippl-Rónai Ödön, majd a kaposvári múzeum egykori szakemberei, Horváth János és Géger Melinda több évtizedes gyűjtőmunkával jelentős Rippl-Rónai képgyűjteményt hoztak létre. A Rippl-Rónai József Emlékmúzeum 1978-ban nyílt meg. A múzeumot folyamatos gyűjtő- és kutatómunka szolgálja, s ez idővel az eredeti koncepció kisebb módosításait tette szükségessé. A kollekció újabb és újabb képszerzeményekkel és restaurált bútorokkal gazdagodott. Az emlékmúzeumban ma már több mint száz alkotáson keresztül ismerheti meg a látogató a művész életpályáját. A ház az 1910-es látványnak megfelelően berendezett, az eredeti bútorokkal, lakberendezési tárgyakkal és relikviákkal gazdagítva. A Róma-villa földszintje a társasági élet színhelye volt, az emeleten voltak a hálószobák.

A zalaegerszegi Göcseji Múzeum időszaki kiállításán a villa hangulatát megidézve kerülnek bemutatásra a Rippl-Rónai József által készített festmények, abból az alkalomból, hogy 2022-ben a zalaegerszegi múzeum megújult és megszépült épületében várja az érdeklődő közönséget.
Rippl-Rónai József, a magyar festészet első modern művésze, úttörője a 19. század végén Párizsban vált újító művésszé. Kezdetben Munkácsy tanítványa, majd csatlakozva a Nabis csoport köréhez, újító festő, grafikus és iparművésszé vált. 1902-ben, tizenhárom év után tért vissza szülővárosába, Kaposvárra. Az 1906-os Könyves Kálmán szalonbeli tárlat sikere hozta meg számára a szakmai és egyben az anyagi elismerést. Tekintélye ezt követően nem csupán a dunántúli, de az egész hazai művészeti életben megkérdőjelezhetetlenné vált. A kiállítási anyag 55 képzőművészeti alkotást és 6 egyéb, a hagyatéki anyagból származó tárgyat ölel fel, ily módon reprezentatív műtárgyak mutatják be a művészi életpályát, kronologikus és történeti kontextusban egyaránt.

Gyulai Líviusz: Időutazások
Fotó/Forrás: © Damjanich János Múzeum ꟾ Szolnoki Galéria

GYULAI LÍVIUSZ (1937-2021): IDŐUTAZÁSOK
DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM ꟾ SZOLNOKI GALÉRIA, 2022. JÚLIUS 14. – 2022. OKTÓBER 2.
CÍM: 5000 SZOLNOK, TEMPLOM ÚT 2.

Gyulai Líviusz (Barót, 1937. december 2. – Budapest, 2021. március 16.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a magyar grafika „Nagy Generációjának” egyik legjelesebb képviselője volt.
1944-ben családja Erdélyből Magyarországra menekült, iskoláit itthon végezte el; 1962-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát Kmetty János és Ék Sándor tanítványaként, majd Olaszországban és Angliában tanulmányútra ment. Gyulai Líviusz legfőképpen könyvillusztrációkat, animációs filmeket, archaizáló tollrajzokat, linómetszeteket, litográfiákat, rézkarcokat készített. Pályafutása során mintegy ötszáz könyvet illusztrált.
Csokonai Vitéz Mihály írásai közül a „Karnyóné” és a „Dorottya” című műveihez készített tollrajzot. Az utóbbi, 1977-ben készült kompozíción a jól ismert milói Vénusz (avagy méloszi Aphrodité) szobrának vállára félig barokk nőalak, félig madár lényt ültetett, az E. T. A. Hoffmann Murr kandúrjához tartozó lapon pedig félig gyermek, félig macska teremtmény látható.
Még az évtized elején illusztrálta Weöres Sándor Nárcisz és Psychéjét, rajzolt Fazekas Mihály Lúdas Matyijához, Mikszáth Beszterce ostromához, készített illusztrációt Krúdy-műhöz (Szindbád), Szerb Antal A királyné nyakláncához, vagy Határ Győző Pepitó és Pepitájához 2002-ben.

A múlt századok krónikái is felkeltették érdeklődését: A középkori francia mesék és bohózatok alcímet viselő Szamártestamentum és Villon parafrázisai pikáns hangulatú fametszet-technikát idéző sorozatai mellett rajzolt grafikákat a Carmina Buránához (mely a Taverna Szálló Pezsgőbárjának falán látható), de Shakespeare, Cervantes (Don Quijote), Defoe (Robinson), Moliere (Zsugori telhetetlen fösvény ember), Bürger (Münchhausen báró) Sterne (Érzékeny utazások Francia- és Olaszországban), Balzac (Les Contes Drolatiques), vagy a későbbiek közül Leacock műveihez is, melyek kivétel nélkül szemet gyönyörködtető alkotások. Műveiben gyakran történelmi szereplők képmásait is megörökítette, ilyen VIII. Henriket (Henry), vagy I. Erzsébet királynőt (Shakespeare-emléklap) ábrázoló grafikái.
Egyik leghíresebb grafikája Rinocérosz kecskével című 1989-es litográfiája, melyről Ágh István így ír: „Ha az ember álmában Gyulai Líviusz művei jelennének meg, nagyon szép lenne az ébredése. Nem rémítenék a szörnyek, még az orrszarvú is szelíd monstrum lehetne, akit szeretnek a madarak, hiszen földkemény bőre tápláló televény, melyből szemelgetni lehet. Tűrné, sőt élvezné az a sötét, ormótlan hatalom az elűzhetetlen, letiporhatatlan madárkát. A vándor rajzolóművész leülhet a közelében oldalt, s a nagyság és a piciség harmóniáját zavartalanul megörökítheti. Így lesz keze alatt a félelem szimbólumából a békeség állóképe."

Liszt Ferenc. Csodagyerek, világsztár, abbé ꟾ Állandó kiállítás a Liszt-házban
Fotó/Forrás: © Heiling / Lorenz ꟾ Liszt-haus Raiding

LISZT FERENC. CSODAGYEREK, VILÁGSZTÁR, ABBÉ ꟾ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS A LISZT-HÁZBAN
LISZT-HAUS RAIDING, 2021-TŐL TAVASZTÓL KÉSŐ ŐSZIG LÁTOGATHATÓ
A-7321 RAIDING, LISZTSTRAßE 46 ꟾ AUSZTRIA

A doborjáni Liszt-ház Liszt Ferenc szülőháza, itt látta meg a napvilágot 1811. október 22-én.
Édesapja, Liszt Ádám, juhászati számtartóként tevékenykedett az akkor még majorsági központként működő épületben. A kőből épített zsindelytetős ház ekkoriban hat szobából, egy konyhából, egy éléskamrából és egy présházból állt. A szülőház, amely egy korabarokk épületegyüttes része volt, az akkor mintegy 600 főt számláló település legtekintélyesebb épületének számított.

Az Esterházy hercegek egykori majorságának fennmaradt épületrészében ma múzeum található, amely ideális helyszínt nyújt Liszt korai éveinek és világraszóló zenei karrierjének tanulmányozásához.
Ide nyúlnak vissza Liszt Ferenc családi gyökerei, itt bontogatta szárnyait, hogy a 19. század szupersztárjaként zenéjével meghódítsa a világot és az emberek szívét. A többnyelvű tárlatvezetések, a diákok és fiatalok számára tartott élményközpontú múzeumpedagógiai foglalkozások, a modern audio guide-ok valamennyi múzeumi vendég számára maradandó élménnyé teszik a Liszt Ferenc szülőházában tett látogatást.