Múzeumba menni jó – 2024. május

A hazai és határon túli múzeumok s kiállítóhelyek a tavasz utolsó hónapjában is nagyszabású kiállításokkal várják a közönséget. Májusi „Múzeumba menni jó” című ajánlónkat olvashatják.

Fotó/Forrás: © Savaria Múzeum, Szombathely

Párhuzamok – A két Reismann
2024. április 25. - 2024. szeptember 30.
Savaria Múzeum, Szombathely

A két Reismannt: Mariannát és Jánost ismerheti meg a közönség a szombathelyi Savaria Múzeum legújabb kiállításán. A „Párhuzamok – A két Reismann” című tárlat a szombathelyi születésű testvérpár fotográfiáit tárja a látogatók elé – a kiállítás ugyanis Kincses Károly sok ezer tételt számláló páratlan fotográfiai gyűjteményének több mint kétszáz fényképet bemutató, egészen egyedi feltárulása. Egész filmarchívum, magángyűjtemény. Kockák, amelyek e jelenlegi válogatással lenyűgöző filmriporttá állnak össze, beszélve hazánk és a világ történelméről, a két fotográfus ars poeticájáról és a fotótörténész életművéről. Azonban a tárlat nem egyszerűen két ember fényképeiből áll: a két eltérő utat bejáró fotográfus képeit kronológiai rendben és több ponton párhuzamba állítva láthatja a közönség. Mindez lehetőséget ad számos kérdés feltételére és a nézők ismeretei, érzelmei, hozzáadott személyisége által determinált válasz megadására. Bár számtalan kérdés merülhet fel, a kiállításnak éppen ez a dolga: teret adjon a gondolatoknak és az inspirációknak.

Fotó/Forrás: © Déri Múzeum, Debrecen

175 év – 175 tárgy
2024. április 11. - 2024. június 30.
Déri Múzeum, Debrecen

Április 11-től „175 év – 175 tárgy” címmel új időszaki kiállítás várja a debreceni Déri Múzeum Kupolatermének és Galériájának közönségét. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállításon a legendás magyar fegyvernem, a huszárság történetéből is felvillannak részleteket. Ám a múzeum a legkorábbi könnyűlovassági hadi eszközökből, fegyverekből is válogatott, hogy a huszársághoz a közgondolkodás ne csak az 1848-49-es hadi cselekményeket kapcsolja. Az 1703-as huszárábrázolásokhoz kapcsolódva ezért láthat a nagyérdemű pallosokat, vagy még korábbi időszakból láncingeket, nyakvértet és karvasakat.
Azonban a legfontosabb debreceni eseményre, s politikatörténeti tényre, a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésére is emlékezik a kiállítás, amelyen a dokumentum különböző példányait, a hozzá kapcsolható jegyzőkönyvet tárják a látogatók elé. De igazi kuriózumot is láthat a közönség: ebből az időszakból ugyanis rendkívül ritka az olyan fegyver, amihez nevet is lehetséges párosítani. A tárlaton azonban helyet kaphatott az egyik aradi vértanú, Lázár Vilmos ezredes díszszablyája is.
Debrecen számára az 1849-es év kiemelkedő fontosságú volt, hiszen a Habsburg-ház trónfosztása, a Függetlenségi Nyilatkozat végleges megszövegezése és kihirdetése, Kossuth kormányzóelnökké választása mind debreceni vonatkozású történelmi esemény, ezért is gondolta úgy a múzeum, méltóképpen emlékezik meg a 175. éve történt eseményekről.

Fotó/Forrás: © Országos Széchényi Könyvtár, Budapest

Az idő arcai
2024. április 12. – 2024. június 11.
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest

Az idő különböző arcaival ismerkedhet meg a budapesti Országos Széchényi Könyvtár legújabb időszaki kiállításának közönsége. A tárlat innovatív és családbarát módon mutatja be az antik és a keresztény kultúra időfelfogását: a kalendáriumok, krónikák, képeslapok és fényképek mellett gyermekek számára is kipróbálható, kézzel fogható s digitális különlegességek várják a látogatókat.
A tárlat arra fókuszál, hogy bemutassa ünnepeinket, a hétköznapokból kiemelkedő emléknapjainkat, azok évről évre való megünneplésének fontosságát. Bepillantást enged továbbá a régi korok időről alkotott elképzelésébe, s azt is felvillantja, hogy elődeink hogyan fürkészték a jövőt, hogyan gondoltak a hétköznapokra és az ünnepekre.
A június 11-ig látogatható, „Az idő arcai” című kiállítás három fontos aspektusát ragadja meg az időnek: az első, lineáris térben kronologikusan felépülő művek láthatók. Krónikák, régi kalendáriumok, híres emberek határidőnaplói. A ciklikus időt bemutató második térben jelenik meg az év és a nap köre. Ezen a helyszínen láthatók az egyházi évhez kapcsolódó szerkönyvek, valamint itt mutatják be jeles napjaink egymásra épülését. A harmadik terem pedig a múló pillanatba helyezi a látogatót. Egyfajta lelki vezetés során különleges tárgyak és idézetek segítenek megérteni minden pillanat fontosságát: az ezekben rejlő lehetőségeket és értéket.

Fotó/Forrás: © Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, Románia

Fejedelmek aranya
2024. április 17. – 2024. július 15.
Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, Románia

Erdély fejedelemségkori történetét mutatja be az a nagyszabású kiállítás, mely 2024. április 17-én nyílt meg Romániában, a Csíki Székely Múzeumban. A csíkszeredai Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközponttal, valamint az Iparművészeti Múzeummal együttműködve hozta létre a tárlatot.
A székelyföldi közönség – a korabeli pénzek ábrázolásaiból kiindulva - a Csíki Székely Múzeumban több száz veret mellett különböző díszfegyvereket, buzogányokat s kiemelkedő értéket képviselő ötvöstárgyakat csodálhat meg. A július 15-ig látogatható, „Fejedelmek aranya” című tárlat gazdag anyaga alátámasztja az Erdélyi Fejedelemség korabeli gazdasági és hatalmi potenciálját, valamint a korszak divatját egyaránt.

Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Galéria, Budapest | C épület

Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain
2024. április 17. – 2024. július 21.
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest | C épület

A - nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott - magyarországi holokauszt emlékezetét bemutató kiállítás nyílt meg április 17-én Budapesten, a Magyar Nemzeti Galéria C épületében. Az „Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain” című tárlat egyedi s sokszorosított grafikákat, albumokat mutat be, melyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg, narratív, figuratív, sokszor képregényszerű formában. A holokauszt képzőművészeti ábrázolása, a szemtanú művészek nézőpontja, a látottak művészi dokumentálása kulcsfontosságú a holokauszt megértéséhez, értelmezéséhez – az idő múlásával, a túlélők emlékezetének halványulásával ezek az alkotások rendkívüli mementókká is válnak.
A kiállítás olyan kérdésekre keresi a választ, hogy vajon a személyes asszociációk, a történtek egyéni vizuális nyelven való megfogalmazása, esetenként a humor vagy a játék, és végül maga a műélvezet összeegyeztethető-e a vészkorszak borzalmaival? Hogyan segíthetik ezek az eszközök a trauma feldolgozását?
A tárlat különböző szekciókon vezeti keresztül a látogatókat: az első egység bemutatja, hogyan élték meg a zsidó származású művészek az 1930-as évek közepétől az antiszemitizmus növekvő térnyerésének, majd a zsidóság egyre fokozódó jogfosztásának időszakát. Ezután a német megszállást követően a gettóban, a munkaszolgálat alatt és a koncentrációs táborokban készült alkotások következnek. A következő szekcióban a felszabadulás utáni két-három évben készült munkákat láthatják, amelyek az emlékek távolodásával gyakran szimbolikusabbá, elvontabbá válnak, és előfordul, hogy metaforákkal, elképzelt jelenetekkel vegyítik az átéltek dokumentatív jellegű ábrázolását. Míg az utolsó szekció a szemtanúszerep folytonosságát hangsúlyozza: a túlélők, akiknek munkái a háború vizuális vádirataként is felfoghatók, valóságosan is bírósági perek rajzolói lesznek, amikor a népbírósági perek és az Eichmann-per vádlottjairól készítenek rajzokat.
A tárlat, mely július 21-ig látogatható, közel 30 művész munkáit tárja a látogatók elé, a műtárgyak nagy része a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből érkezett, melyeket más, magyarországi intézményekből és külföldről kapott művek egészítenek ki.

Fotó/Forrás: © Balatoni Múzeum, Keszthely

A Magyar Földrajzi Társaság vándorkiállítása és Bulla Béla emléktárlat
2024. április 20. – 2024. június 30.
Balatoni Múzeum, Keszthely

2024. április 20. és június 30. között a keszthelyi Balatoni Múzeumban tekinthető meg a Magyar Földrajzi Társaság vándorkiállítása, ám érdekesség, hogy a kiállítás ezúttal Bulla Béla emléktárlattal egészül ki, így téve teljessé a látogatói élményt.
2023-ban ünnepelte alapításának 150. évfordulóját a Magyar Földrajzi Társaság, ebből az alkalomból pedig a Társaság útjára indította vándorkiállítását, mely két fő témát mutat be: „Térképes időutazás Kőrösi Csoma Sándorral” és a „Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárának Kincsei”.
A közönség a legismertebb magyar utazó, Kőrösi Csoma Sándor életének főbb állomásait ismerheti meg, mindezt korabeli térképek segítségével. A Magyar Földrajzi Társaság gazdag dokumentum-gyűjteményében olyan értékek lelhetőek fel, amelyek a téma igazi kincsei. A legrégebbi kiadvány egy 1680-ban kiadott földrajzkönyv, de az 1700-as évek közepéről származnak Bél Mátyás könyvei is. A gyűjtemény egyik legszebb térképe Kenedics József földmérő Vas megye atlasza.
A vándortárlatot azonban kiegészíti a keszthelyi születésű Bulla Béla földrajztudós emlékkiállítása, ahol személyes tárgyai, személyéhez köthető dokumentumok, az általa írt könyvei segítenek emlékezni a tudósra.

Fotó/Forrás: © MNM Palóc Múzeuma, Balassagyarmat

Mesélő faragások
2024. április 25-től látogatható
Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma, Balassagyarmat
Bővebb információ ITT.

Egri István (1944-) fafaragó népművész életművét tárja a látogatók elé a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának legújabb, időszaki kiállítása. A „Mesélő faragások” címet viselő tárlaton látható tárgyak nagy része a Palóc Múzeum gyűjteményét gazdagítja, ezért arra törekednek, hogy a palócság lényegét bemutató tárlat egy állandó helyet kapjon a múzeumban. „Egri István alkotásai hidat képeznek a múlt század pásztorművészete és a jelenkor között. Fába faragott történetei nem csak a régi tradíciók továbbélését jelentik, hanem azok gondolkodó, fantáziadús újraalkotását is” – emelte ki a kiállítás megnyitó ünnepségén Dr. Limbacherné dr. Lengyel Ágnes, a múzeum vezetője.
A fafaragó népművész munkái során távközlési műszerészként került Balassagyarmatra, ahol megnősült és itt köteleződött el a palóc népművészettel, a fafaragással. Az elmúlt közel 6 évtized alatt készített műveinek összes területe - a papírra rajzolt tervek tanúsága szerint - mintegy 70 négyzetméternyi felületet tesz ki.

Fotó/Forrás: © Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg

Velencei koponyák - Memento Mori
2024. április 26. - május 27.
Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg

Müller Imre festőművész különleges atmoszférájú kiállítása látogatható április 26. és május 27. között a Göcseji Múzeumban, Zalaegerszegen. A „Velencei koponyák - Memento Mori” című tárlat voltaképpen egy szürreális álom. A művész kedvenc városa a csatornáiban, sikátoraiban, ódon épületeinek, palazzóinak falai között titkokat rejtő, de az örök fiatalság titkát is őrző Velence, a tengerek királynője, a karneválok otthona. Ez a csodálatosan színes történelmi világ párosul az alkotásokban a koponyákhoz fűződő misztikus képzetekkel. A patinás, gazdag építészeti kulisszák között egyszerre jelenik meg a karneválok önfeledt, de álarc mögé rejtőzve nyüzsgő hedonizmusa a lét törékenységére és végességére utaló koponya-motívummal. Maszkot viselnek maguk a koponyák is, ami a Memento mori intelmet a haláltánc jellegével is felruházza. A kiállítóteremben egymással táncolnak a festmények, a grafikák, a szobrok és a gazdagságot jelképező ékszerek, megidézve a hajdanvolt velencei karneválok titokzatosan vonzó, rejtelmes, a múlt homályából felbukkanó, majd ismét szertefoszló világát.
Müller Imre sikereit elsősorban ékszerészként érte el, a festészet és a grafika felé a közelmúltban fordult a figyelme. Festményeinek alapélménye is ékszerész indíttatásából fakad: központi motívuma a gyémánt, ami feltűnhet strukturált változatban, geometrikus térrács formájában, vagy a maga izgalmasan csillogó, drágakő-valójában is, tiszta, steril környezetbe ágyazva. A gyémánt Müller képein szimbolikus jelentőséggel bír, a gazdagság, a hatalom jelképeként kap központi szerepet e kompozíciókon.

Fotó/Forrás: © Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém

Ragyogj tovább! – Kettőezerhuszonhárom Európa kulturális kreatív régiója: Egy évad emlékei, egy régió jövője
2024. április 26. – 2024. június 9.
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém

2024. április 26-tól tekinthetik meg az érdeklődők a Laczkó Dezső Múzeum legújabb, időszaki kiállítását: a „Ragyogj tovább! - Kétezerhuszonhárom Európa Kulturális Kreatív régiója: Egy évad emlékei, egy régió jövője" című tárlat az együttműködő művészek installációin keresztül, a résztevők személyes történetei és izgalmas kulisszatitkok segítségével mutatja be a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programot - a kezdetektől egészen mostanáig.
2023 meghatározó év volt nem csak Veszprém, valamint a Bakony-Balaton régió, de a lakosok, s az ott alkotó művészek, és a látogató emberek, személyek szempontjából is.
Hosszú évek előkészítő munkája, majd számos program és a régiós szereplőkkel közös munka során egy olyan kreatív-kulturális közeg jött létre, amely túlmutat egyetlen éven. Az EKF program táptalaja, inspirációja és egyre bővülő kerete lett Veszprém és a Bakony-Balaton régió kulturális életének, az ott élők mindennapjainak és a látogatóknak.