Állatorvos-Történeti Gyűjtemény

Az állatorvos-történeti emlékek gyűjtését Magyarországon Daday András professzor kezdte el, aki 1937-ben, az állatorvosképzés megindulásának 150. évfordulóján nyitotta meg gyűjteménytárát. Az akkori kiállítás darabjainak nagy része a II. világháború során megsemmisült, de a gyűjtés később újraindult. Az 1970-es években, amikor az Állatorvos-tudományi Egyetem kampuszát felújították, az épületegyüttesbe már betervezték a múzeumot is. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeumhoz tartozó gyűjtemény 1984-től tekinthető meg mai formájában. A kiállított anyag három részre osztható. Az első kilenc vitrinben az állatgyógyászat eszközeit, azok fejlődését figyelhetjük meg. Az összeállítás 18?19. századi fa, vas és bőr állatgyógyászati műszereket, illetve már a 20. századi higiénés követelményeknek megfelelő eszközöket vonultat fel. Egy tárló és egy jelentős gyűjtemény a patkókovács-képzést, a patkó történetét és a gyógypatkókat mutatja be. A második egység az egyetem és az állatorvosképzés történetét ismerteti. A dokumentumok néhány jeles professzor karrierjét, élettörténetét követik végig. Érdekes darab például az 1867-es Zlamál-féle marhavésztérkép vagy Aujeszky Aladár emlékei, akit egy, a veszettséggel összetéveszthető betegség azonosítása tette híressé. De megismerkedhetünk többek között a világhírű Hutyra Ferenc és Marek József munkásságával is. A harmadik egységet ifj. Vastagh György szobrászművésznek a 19. század végén készült, a párizsi világkiállításon díjat nyert állatszobrai alkotják. A gyűjtemény állattenyésztés-történeti jelentősége abban rejlik, hogy élethűen ábrázol számos háziállatfajt, illetve -fajtát. A kiállításon lovas érmek ? dr. Fehér Dezső állatorvos ajándékai ? és magyar állatorvosokat ábrázoló díjérmek is láthatók. Az időszaki tárlat általában évente cserélődik. A múzeum szerdánként 13?16 óra között tart nyitva, de előzetes bejelentkezéssel ettől eltérő időpontokban is látogatható. Az állatorvos-történeti emlékek gyűjtését Magyarországon Daday András professzor kezdte el, aki 1937-ben, az állatorvosképzés megindulásának 150. évfordulóján nyitotta meg gyűjteménytárát. Az akkori kiállítás darabjainak nagy része a II. világháború során megsemmisült, de a gyűjtés később újraindult. Az 1970-es években, amikor az Állatorvos-tudományi Egyetem kampuszát felújították, az épületegyüttesbe már betervezték a múzeumot is. Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeumhoz tartozó gyűjtemény 1984-től tekinthető meg mai formájában. A kiállított anyag három részre osztható. Az első kilenc vitrinben az állatgyógyászat eszközeit, azok fejlődését figyelhetjük meg. Az összeállítás 18?19. századi fa, vas és bőr állatgyógyászati műszereket, illetve már a 20. századi higiénés követelményeknek megfelelő eszközöket vonultat fel. Egy tárló és egy jelentős gyűjtemény a patkókovács-képzést, a patkó történetét és a gyógypatkókat mutatja be. A második egység az egyetem és az állatorvosképzés történetét ismerteti. A dokumentumok néhány jeles professzor karrierjét, élettörténetét követik végig. Érdekes darab például az 1867-es Zlamál-féle marhavésztérkép vagy Aujeszky Aladár emlékei, akit egy, a veszettséggel összetéveszthető betegség azonosítása tette híressé. De megismerkedhetünk többek között a világhírű Hutyra Ferenc és Marek József munkásságával is. A harmadik egységet ifj. Vastagh György szobrászművésznek a 19. század végén készült, a párizsi világkiállításon díjat nyert állatszobrai alkotják. A gyűjtemény állattenyésztés-történeti jelentősége abban rejlik, hogy élethűen ábrázol számos háziállatfajt, illetve -fajtát. A kiállításon lovas érmek ? dr. Fehér Dezső állatorvos ajándékai ? és magyar állatorvosokat ábrázoló díjérmek is láthatók. Az időszaki tárlat általában évente cserélődik. A múzeum szerdánként 13?16 óra között tart nyitva, de előzetes bejelentkezéssel ettől eltérő időpontokban is látogatható.