Magyar Tragédia 1944

A hódmezővásárhelyi zsinagógához tartozó telken, a Szeremlei utcára néző homlokzattal szemben álló, 1874-ben eklektikus stílusban épült ház 1948-ig felekezeti népiskolaként működött, később imateremként használta az izraelita hitközség. 2004-ben a zsinagógával együtt ? F. Kovács Attila Kossuth-díjas építész tervei alapján ? a földszintes, belső pilléres, tornácos épület is felújították. Magyarország első állandó vidéki holokauszt-kiállítása az 1938-tól 1945-ig tartó időszakot dolgozza fel, részletesen tárgyalva a helyi eseményeket. A budapesti Terror Háza történészei által összeállított tárlat emléket állít az 1944?45-ös esztendők áldozatainak, a munkaszolgálat során, koncentrációs táborokban, illetve Auschwitz gázkamráinak poklában elpusztultaknak. A zsinagóga órája mindmáig azt az időpontot mutatja ? 10 óra 10 percet ?, amikor a város 737 zsidó polgárát elhurcolták. A történeti kutatás 470 vásárhelyi zsidó mártírt tart számon, akiknek a negyede 24 évesnél fiatalabb volt, ezért a tárlat a gyermekáldozatoknak is emléket állít. A kiállítótér a korszerű informatikai eszközöknek köszönhetően interaktív foglalkozások megtartására is alkalmas. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódva minden évben rendhagyó történelemórákon fogadják az osztályokat. A közgyűjtemény munkatársai az oktatási munkát segítő interaktív tananyagot fejlesztettek, tanulmányi versenyeket, tolerancia-tréningeket és filmklubokat szerveznek. A látogatók megtekinthetik a túlélők visszaemlékezésit, valamint azok beszámolóit, akik segítették az áldozatokat. Részleteket láthatunk továbbá Csorba Mária és Tóth Attila Térdeplő idők című dokumentumfilmjéből, amely a vásárhelyi deportáltak visszaemlékezéseiből válogat.