Móricz Zsigmond Emlékház

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszacsécsén található a magyar realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakjának, Móricz Zsigmondnak az emlékét őrző, Felső-Tisza-vidéki stílusban épült műemlék jellegű parasztház.

Az író Tiszacsécsén született 1879-ben, családjának három háza is volt a településen. A ma emlékházként működő épületet Áldozócsütörtök című elbeszélésében is megörökítette. Ezt írja róla: „a ház olyan, mint a többi kis ház ebben a kis faluban; egyik az ötvenkét házból, amennyiből a falu áll a Tisza partján, gyümölcsfa erdővel körülvéve, a Tisza-parti fűzesek mögött megbújva, mint egy madárfészek. De ez a ház még olyan sincs, mint a többi, mert nincs neki még rédelye se, virágtartó korlátja az ereszemelő faoszlopok közt.”

A népi műemlékké nyilvánított házban 1966-ban nyílt meg az első, 1979-ben a második emlékkiállítás. Az 1997-es felújítás óta a szegényparaszti lakáskultúrát középpontba helyező tárlat a Móricz Zsigmond Emlékház legfőbb látnivalója. Maga az épület a Kárpátok népi építészetének alföldszéli jellegzetességeit hordozza: vályogfalú, taposott szalmával fedett, háromhelyiséges lakóház, amelynek két kisméretű ablaka közül az egyik az utcára, a másik az udvarra néz. A kiállítás installálásához jelentős segítséget nyújtottak az Életem regénye című Móricz-mű leírásai is.

A szobákban jellegzetes paraszti stílusú bútorok, valamint eredeti Móricz-relikviák fogadják a látogatókat. Megtekinthető az író bölcsője és kalapja is, melyet szatmári gyűjtőútjain viselt. A konyha két részre oszlik; a bejárati ajtóval szemközti boltív alatt egy kisméretű helyiségbe lehet belépni, melyet kéményaljának neveztek. A szabad kémény alatt különféle háztartási eszközök, cserépedények engednek betekintést a korabeli háziasszonyok tevékenységeibe. A porta deszkapalánkkal és sövénykerítéssel határolt, az udvar közepén pedig egy Móriczot ábrázoló egész alakos bronzszobor – Varga Imre alkotása – áll.

Az emlékház előzetes bejelentkezést követően látogatható.