A Festetics-kastély titkai, balatoni borkultúra, és Majorbéli kalandok: Keszthelyen járt a Mozaik Múzeumtúra Roadshow
Hogyan lehetséges egy fényűző kastély látogatása után sáros cipővel kilépni a múzeumból? Mire való a szénkénegező, és az ültetőfúró? Hogyan gazdálkodtak eleink, és miről lehet felismerni a fűszernövényeket? Érdekes és izgalmas titkokat őriz Keszthely városa: a Mozaik Múzeumtúra Roadshow itteni állomásán minden múzeumbarát kedvére fedezhette fel a korántsem olyan csendes fürdőváros rejtelmeit.
A délelőtt folyamán az iskolás csoportok vették birtokba a múzeumokat, ugyanis a Helikon Kastélymúzeumban, a Balatoni Múzeumban és a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelyen is szórakoztató múzeumi órákkal várták a diákokat. A Festetics-kastélyban a gyerekek megismerkedtek a linómetszés technikájával, és a régi grafikai nyomdatitkokkal, a Történelmi Modellvasút Kiállításon a vonatok világáról tudtak meg sok érdekességet, az itteni terepasztalok ráadásul valódi időutazást kínálnak, hiszen az állomások vágányhálózata légi fotók és eredeti tervek alapján készültek! A legkisebbek pedig mesés nyomozáson vettek részt a kastélyban és a parkban, ahol együtt kiderítették, hová tűnt Csiga Csalamádé.
A Balatoni Múzeum foglalkozásain megelevenedett a múlt, ugyanis a 120 éves néprajzi gyűjteményben található szőlészeti és borászati tárgyak és a hozzájuk fűződő történetek, érdekességek kerültek terítékre! A történelmi titkokra szomjazó diákok pedig a „Márciusi ifjak a Balatoni Múzeumban” című rendhagyó órán vettek részt, ahol nem kisebb személy pisztolyát vehették kézbe, mint Kossuth Lajos, a magyar szabadságharc egyik szellemi vezére.
A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelyen a fiatalság a pásztorélet titkaiba nyert bepillantást: az is kiderült, hogy a nyájak őrzői hogyan alkalmazták a számrovást az állatok számlálásánál. Tudtátok például, hogy a páros rovás két, hosszában egymáshoz illeszkedő darabból állt, a rovásokat összeillesztett állapotban kaparták rá, majd egyik fele a gazdánál, másik fele a pásztornál maradt, vagyis gyakorlatilag a nyugta szerepét töltötte be? Emellett Majorbéli erőpróba is várt az élménygazdaság bátor felfedezőire: az akadálypályán a rátermett gyerekek kipróbálták a kocsihúzást, a taligázást, de célba dobásban is sokan jeleskedtek!
A délután folyamán már nem csak a diáksereg felhőtlen időtöltéséről gondoskodtak a keszthelyi múzeumok, sőt, a Festetics-kastély előkertjéből induló városi séta kifejezetten a hátborzongató történelem titkaitól vissza nem riadó felnőtteket várta. Keszthelyről a legtöbb embernek talán a Balaton, a csodás kastély és a takaros belváros jut az eszébe, ezen a sétán azonban kiderült, hogy a csendes városka rengeteg bűnesetet tudhat a magáénak! Iski Szilvia, a Helikon Kastélymúzeum történész-muzeológusa minden résztvevőnek kiosztotta a korabeli „fekete krónikát”, s kezdetét vette a bűnügyi kalandozás a rémtettek valódi helyszínein.
Ezután pedig megnyíltak a Festetics-kastély rejtett terei, s megelevenedett a főúri otthon építéstörténete – pincétől a padlásig! Kiderült, hogy a pompás épület 3 ütemben érte el mai formáját, s hogy az építtetők nyári laknak használták a kastélyt. A korabeli technológia eszközeivel védekeztek a nedvességgel szemben: angolaknát építettek az úrilak alá, amellyel a bejáráson résztvevőknek is alkalma nyílt közelről megismerkedni: a víz elvezetésére kialakított aknán is végig lehetett haladni, ha valaki nem riadt vissza a 2 centiméteres sártól, ami odabent várt a vállalkozó szelleműekre.
Az Balatoni Múzeumban a szőlészet és borászat rejtelmeivel néprajzkutató segítségével nyílt lehetőség megismerkedni. Gyanó Szilvia elmesélte a résztvevőknek, hogyan zajlott az őseink idejében a szőlészkedés, és milyen változási folyamatokon ment keresztül a régi foglalkozás napjainkig. A beszélgetést egy borász látogatása színesítette, így a látogatók – a szerencsés véletlennek köszönhetően – valódi kulisszatitkokkal is megismerkedtek. Kiderült például, hogy az Othelló szőlőből miért nem szabad bort készíteni, s hogy annyira kemény volt a talaj eleink idejében, hogy súlyos ültetőfúrókkal kellett megágyazniuk a tőkéknek. Sok minden kiderült a szőlőfajták betegségeiről is, például a filoxéra elpusztítására szénkéneget használtak, melyet egy hatalmas fém fecskendővel, a szénkénegezővel juttattak a növényre.
A Mozaik Múzeumtúra Roadshow zárásaként este is remek programokon lehetett részt venni. A Történelmi Modellvasút Kiállításon éjszakai világításban pompáztak a terepasztalok, hiszen az állomásokon éjszaka sem áll meg az élet!
A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelyen nyárköszöntő bográcsos partival várták a múzeumbarátokat: az Élménygazdaságban a fenséges gulyásleves elfogyasztása mellett azonban szellemi örömökkel is készültek a különleges alkalomra. Mindenki kedvére kalandozhatott a bemutató kertben, s játékosan lehetett megismerkedni a fűszernövények világával. A kalandvágyó gyerekekre pedig zseblámpás kincsvadászat várt a Festetics-kastélyban: a kifejezetten erre az alkalomra készített detektívfüzet segítségével éjszaka lopóztak az úrilak pompás termeiben, s csapatokban keresték meg az elrejtett kincset. A gyerekek igazán profi csapatokként haladtak végig a nyomozás állomásain, s most már elmondhatják magukról, hogy a kastély lépcsőjén bizony rejtvényt fejteni is lehet! Mindeközben a kis detektívek szülei sem várakoztak tétlenül, hiszen a számukra rendhagyó foglalkozással készült a könyvtár vezetője.
A Mozaik Múzeumtúra Roadshow keszthelyi állomásán bebizonyosodott, hogy a Balatonhoz nem csak fürdőzni érdemes ellátogatni, hanem számtalan egyéb kulturális kinccsel várja a vendégeket!
Bővebben a Mozaik Múzeumtúráról: www.facebook.com/mozaikmuzeumtura, www.instagram.com/mozaikmuzeumtura
A Mozaik Múzeumtúra program a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásával valósul meg.
