Központi Bányászati Múzeum
A soproni belváros egyik legszebb műemlék épületében, a barokk stílusú Esterházy-palotában 1957 óta látható Magyarország legátfogóbb bányászattörténeti kiállítása. Az elmúlt évszázadok bányászatának emlékeit, eredményeit és technikai vívmányait folyamatában áttekintő tárlat 2001-ben elnyerte az Év múzeuma pályázat különdíját.
A kontinens arany-, ezüst- és rézigényének jelentős részét évszázadokon át a történelmi Magyarország bányáiból elégítették ki. Sopron városának is távoli múltra visszatekintő kapcsolata van a kitermeléssel, így autentikus helyszíne az ezer éves magyar bányászat legjelentősebb emlékeit összefogó – az őskorra is kitekintő –, hatszáz négyzetméteres kiállításnak. A tárlat talán legérdekesebb része egy 20. század eleji bányavágat, melyet magunk is kipróbálhatunk; ezen kívül az őskori kovabánya eredeti méretű rekonstrukciója és középkori bányák szűk vágatai is láthatók itt, a gépek működő makettjei mellett pedig az elmúlt évtizedek legnagyobb jelentőségű bányatechnológiai újításának, a hidraulikus pajzsnak a beépített elemeivel is megismerkedhetünk. Mindezeken felül a múzeumban értékes ásványgyűjtemény is található.
Igazi iparművészeti csemege az 1750-es években, ismeretlen ötvös által Körmöcbányán készített – a bányavárosba látogató Mária Teréziának szánt – Bányahegy, amely harmincféle ásványból áll, alakjait pedig ezüstből formálták meg. A korabeli bányászat technológiái és módszerei – például a tereprudazatos szivattyú vagy a függőleges aknaszállítás módjai – mind megfigyelhetők rajta.
A múzeum képzőművészeti anyagában Feszty Árpád Bányaszerencsétlenség című nagyméretű alkotását is megtaláljuk, melyen a magyar historizmus festészetének kiemelkedő alakja egy saját szemével látott bányatragédiát festett meg.
A gyermekeket Élménybánya címmel interaktív foglalkoztató is várja a múzeumban.
9400 Sopron, Templom utca 2.
Nyitva tartás:Egész évben. Kedd–Vas: 10:00–17:00
+36 99 312 667, +36 99 338 902
www.kbm.hu
info@kbm.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA
Ipat-, technika- és közlekedéstörténet
Természettudomány
Képzőművészet
Iparművészet, népművészet
Múzeumi mozi - A magyar bányászat filmdokumentumai
A videókivetítős rendszerben működő múzeumi mozi az elmúlt 50 év bányászati témájú híradó, oktató, balesetvédelmi és szakmai filmterméséből mutat állandóan változó tartalmú válogatást.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
Ásványok és kőzetek. Bányakincsek a Kárpát-medencéből
A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A magyar bányászat a képzőművészeti alkotásokon
Belépve a terembe külön posztamensen csodálható meg az 1750-es években ismeretlen ötvös által Körmöcbányán készített "Bányahegy", mely 30 féle ásványból készült, alakjait pedig ezüstből formálták. Az ötvösművészeti remek a korabeli bányászat technikáit és módszereit tudományos pontossággal mutatja be.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A magyar bányászati termelés története
Az alsó-magyarországi bányavárosok szövetsége 1380-tól működött, a felső-magyarországi bányavárosoké 1487. decemberétől. Gazdálkodásuk egyik jellegzetessége a bányapénz volt, amely egy-egy bányaváros olyan fizetőeszköze volt, amelyet csak ott fogadtak el.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A bányagépesítés fejlődése
A bányagépesítés fejlődését modellek szemléltetik a kiállításon. Az emberi erő koncentrálását eredményezte a 15. századtól alkalmazott taposókerék. Tulajdonképpen egy végtelenített létráról van szó, melyen felfelé mászva a vitlások saját súlyukkal húzták fel a termelvényt az aknából.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A bányászati oktatás története
III. Károly rendeletére 1735-ben Mikoviny Sámuel vezetésével bányatisztképző iskola kezdett működni Selmecbányán. A tanulmányi idő két esztendő volt. Az iskolát 1762-ben Mária Terézia főiskolai rangra emelte, létrehozva a bánya- és kohómérnöki szaktudást adó Bányászati Akadémiát Selmecbányán.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
Múzeumi mozi - A magyar bányászat filmdokumentumai
A videókivetítős rendszerben működő múzeumi mozi az elmúlt 50 év bányászati témájú híradó, oktató, balesetvédelmi és szakmai filmterméséből mutat állandóan változó tartalmú válogatást.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
Mitől működik?
Interaktív kiállítás az energiahasználat történetéről
Múzeumi kínálatunkból: Digitális érmetár, digitális állománykatalógus, mellyel virtuálisan "megnyitottuk" raktárainkat, valamint interaktív vezetés az energiahasznosítás történetéről modellek segítségével.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
Ásványok és kőzetek. Bányakincsek a Kárpát-medencéből
A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A magyar bányászat a képzőművészeti alkotásokon
Belépve a terembe külön posztamensen csodálható meg az 1750-es években ismeretlen ötvös által Körmöcbányán készített "Bányahegy", mely 30 féle ásványból készült, alakjait pedig ezüstből formálták. Az ötvösművészeti remek a korabeli bányászat technikáit és módszereit tudományos pontossággal mutatja be.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A bányászati tudományok fejlődése
A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A bányaművelés története a Kárpát-medencében
A 20. század második felének szénbányászatára jellemző gépesített, tömegtermelő munkahelyet mutat a frontfejtéses, (várpalotai magyar hidraulikus pajzzsal (VOB-HP-108.) biztosított, marótárcsás német jövesztőgéppel és folyamatos szállítóberendezéssel (kaparó) felszerelt bányarekonstrukció. A hidraulikus pajzs-biztosítás magyar találmány. A gépesített frontfejtés a széntermelés gazdaságos formája
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
