Központi Bányászati Múzeum
A soproni belváros egyik legszebb műemlék épületében, a barokk stílusú Esterházy-palotában 1957 óta látható Magyarország legátfogóbb bányászattörténeti kiállítása. Az elmúlt évszázadok bányászatának emlékeit, eredményeit és technikai vívmányait folyamatában áttekintő tárlat 2001-ben elnyerte az Év múzeuma pályázat különdíját.
A kontinens arany-, ezüst- és rézigényének jelentős részét évszázadokon át a történelmi Magyarország bányáiból elégítették ki. Sopron városának is távoli múltra visszatekintő kapcsolata van a kitermeléssel, így autentikus helyszíne az ezer éves magyar bányászat legjelentősebb emlékeit összefogó – az őskorra is kitekintő –, hatszáz négyzetméteres kiállításnak. A tárlat talán legérdekesebb része egy 20. század eleji bányavágat, melyet magunk is kipróbálhatunk; ezen kívül az őskori kovabánya eredeti méretű rekonstrukciója és középkori bányák szűk vágatai is láthatók itt, a gépek működő makettjei mellett pedig az elmúlt évtizedek legnagyobb jelentőségű bányatechnológiai újításának, a hidraulikus pajzsnak a beépített elemeivel is megismerkedhetünk. Mindezeken felül a múzeumban értékes ásványgyűjtemény is található.
Igazi iparművészeti csemege az 1750-es években, ismeretlen ötvös által Körmöcbányán készített – a bányavárosba látogató Mária Teréziának szánt – Bányahegy, amely harmincféle ásványból áll, alakjait pedig ezüstből formálták meg. A korabeli bányászat technológiái és módszerei – például a tereprudazatos szivattyú vagy a függőleges aknaszállítás módjai – mind megfigyelhetők rajta.
A múzeum képzőművészeti anyagában Feszty Árpád Bányaszerencsétlenség című nagyméretű alkotását is megtaláljuk, melyen a magyar historizmus festészetének kiemelkedő alakja egy saját szemével látott bányatragédiát festett meg.
A gyermekeket Élménybánya címmel interaktív foglalkoztató is várja a múzeumban.
9400 Sopron, Templom utca 2.
Nyitva tartás:Egész évben. Kedd–Vas: 10:00–17:00
+36 99 312 667, +36 99 338 902
www.kbm.hu
info@kbm.hu
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
TEMATIKA
Ipat-, technika- és közlekedéstörténet
Természettudomány
Képzőművészet
Iparművészet, népművészet
Múzeumi mozi - A magyar bányászat filmdokumentumai
A videókivetítős rendszerben működő múzeumi mozi az elmúlt 50 év bányászati témájú híradó, oktató, balesetvédelmi és szakmai filmterméséből mutat állandóan változó tartalmú válogatást.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A magyar bányászati termelés története
Az alsó-magyarországi bányavárosok szövetsége 1380-tól működött, a felső-magyarországi bányavárosoké 1487. decemberétől. Gazdálkodásuk egyik jellegzetessége a bányapénz volt, amely egy-egy bányaváros olyan fizetőeszköze volt, amelyet csak ott fogadtak el.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A bányászati oktatás története
III. Károly rendeletére 1735-ben Mikoviny Sámuel vezetésével bányatisztképző iskola kezdett működni Selmecbányán. A tanulmányi idő két esztendő volt. Az iskolát 1762-ben Mária Terézia főiskolai rangra emelte, létrehozva a bánya- és kohómérnöki szaktudást adó Bányászati Akadémiát Selmecbányán.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
Mitől működik?
Interaktív kiállítás az energiahasználat történetéről
Múzeumi kínálatunkból: Digitális érmetár, digitális állománykatalógus, mellyel virtuálisan "megnyitottuk" raktárainkat, valamint interaktív vezetés az energiahasznosítás történetéről modellek segítségével.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A bányászati oktatás története
III. Károly rendeletére 1735-ben Mikoviny Sámuel vezetésével bányatisztképző iskola kezdett működni Selmecbányán. A tanulmányi idő két esztendő volt. Az iskolát 1762-ben Mária Terézia főiskolai rangra emelte, létrehozva a bánya- és kohómérnöki szaktudást adó Bányászati Akadémiát Selmecbányán.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
Ásványok és kőzetek. Bányakincsek a Kárpát-medencéből
A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A magyar bányászat a képzőművészeti alkotásokon
Belépve a terembe külön posztamensen csodálható meg az 1750-es években ismeretlen ötvös által Körmöcbányán készített "Bányahegy", mely 30 féle ásványból készült, alakjait pedig ezüstből formálták. Az ötvösművészeti remek a korabeli bányászat technikáit és módszereit tudományos pontossággal mutatja be.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A bányászati tudományok fejlődése
A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A bányaművelés története a Kárpát-medencében
A 20. század második felének szénbányászatára jellemző gépesített, tömegtermelő munkahelyet mutat a frontfejtéses, (várpalotai magyar hidraulikus pajzzsal (VOB-HP-108.) biztosított, marótárcsás német jövesztőgéppel és folyamatos szállítóberendezéssel (kaparó) felszerelt bányarekonstrukció. A hidraulikus pajzs-biztosítás magyar találmány. A gépesített frontfejtés a széntermelés gazdaságos formája
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
Múzeumi mozi - A magyar bányászat filmdokumentumai
A videókivetítős rendszerben működő múzeumi mozi az elmúlt 50 év bányászati témájú híradó, oktató, balesetvédelmi és szakmai filmterméséből mutat állandóan változó tartalmú válogatást.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A magyar bányászati termelés története
Az alsó-magyarországi bányavárosok szövetsége 1380-tól működött, a felső-magyarországi bányavárosoké 1487. decemberétől. Gazdálkodásuk egyik jellegzetessége a bányapénz volt, amely egy-egy bányaváros olyan fizetőeszköze volt, amelyet csak ott fogadtak el.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
A bányagépesítés fejlődése
A bányagépesítés fejlődését modellek szemléltetik a kiállításon. Az emberi erő koncentrálását eredményezte a 15. századtól alkalmazott taposókerék. Tulajdonképpen egy végtelenített létráról van szó, melyen felfelé mászva a vitlások saját súlyukkal húzták fel a termelvényt az aknából.
Központi Bányászati Múzeum
Sopron
