Bozsó János Gyűjtemény

Bozsó János Munkácsy-díjas festőművész (1922–1998) szegény paraszti családban nőtt fel, s ez a környezet életére és munkásságára egyaránt nagy hatással volt. Kezdetben gyerekkorából ismerős, régi használati tárgyakat gyűjtött csendéleteihez. A műgyűjtés szenvedélyévé vált, magyar néprajzi emlékeket, európai iparművészeti kincseket tartalmazó tekintélyes kollekciót hozott létre.
A festő első és egyetlen műtermét a kecskeméti Klapka-házban rendezte be; a barokk stílusú, 18. századi paraszti-polgári épületében 1979-ben nyílt, azóta jócskán gyarapodott kiállítás a gyűjtő által elképzelt eredeti elrendezést őrzi. Azzal, hogy kollekcióját szülővárosának adományozta, Bozsó János a régió legnagyobb látogatható magángyűjteményét alapozta meg.
A magyar néprajzi tárlat cserépedényeket, hutaüvegeket és fafaragásokat mutat be; külön teremben láthatók az alföldi nép esztétikai igénnyel készített használati tárgyai, valamint festett ládák és bútorok. Az egyik legérdekesebb darab az Erdélyből származó középkori ácsolt kelengyés láda, amelyen különös figurák, misztikus szörnyalakok festett motívumai fedezhetők fel.
Az európai iparművészet tárgyaiból kialakított enteriőröket az újonnan elkészült épületszárnyban rendezték be. A 16–19. századi időszakot megidéző főúri paloták, nemesi udvarházak, polgári otthonok bútorai között üvegritkaságok, porcelán, fajansz, ötvösművészeti és ezüst tárgyak találhatók.
Bozsó János saját művészetét a realista alföldi festészetből táplálkozó izzó, expresszív stílus jellemzi. Érzelmekben gazdag képein telített színeket, gyors ecsetvonásokról tanúskodó kompozíciókat találunk; különösen érdekelte a fény és árnyék ellentéte. A múzeum évente több időszaki kiállítást rendez, egy-egy téma köré szervezve a művész-műgyűjtő alkotásait. Az alapítványi fenntartású gyűjtemény péntektől vasárnapig 10 és 17 óra között, más napokon előzetes egyeztetést követően látogatható.