Soproni Evangélikus Egyházközség Múzeuma

Az evangélikus egyház egyike a négy nagy magyarországi történelmi egyháznak, a református után a második legnagyobb protestáns felekezet az országban. A lutheránus gyülekezetek közül a soproni a legnagyobb múltú: 1565-ben alapította első lelkésze, Gerengel Simon.
A soproni evangélikusok monumentális késő barokk csarnoktemploma 1783-ra épült fel az addigi paplak udvarán. Berendezése teljes egészében ránk maradt: az oltár 1730 körüli, a szószék 1783-ból való, a padok pedig 1780 táján készültek. A templom mellett található a hajdani paplak, amelynek 1300-as évekbeli alapjaiból a hosszú, dongaboltozatos kapualj és az azt kétoldalt díszítő gótikus ülőfülkesor eredeti állapotában maradt fenn. Ez az 1866-ban az evangélikus konvent által a Lassberg és Lenk családoktól megvásárolt, barokk palotává alakított épület ad otthont az Országos Evangélikus Múzeum soproni gyűjteményének, amely főképp a soproni lutheránusok történetébe enged betekintést.
A templom kincstárának gazdag kollekciója a hit gyakorlásával kapcsolatos, magyar és külföldi mesterek által készített egyházi tárgyakat tartalmaz: oltárterítők, úrvacsoraeszközök, cibóriumok, keresztelőtálak, kancsók, korsók és gyertyatartók sorakoznak itt. Különösen értékes a barokk ötvösművészet kiváló alkotása, a festett zománclapjain passiójeleneteket ábrázoló ékköves kehely, melyet évente egyszer – konfirmációkor – napjainkban is használnak.
Festmények, írásos dokumentumok, születési és halotti anyakönyvek, gyülekezeti jegyzőkönyvek és nyomtatványok is szép számmal tanúskodnak a közösség életéről, melynek levéltára a 16. század közepétől őriz iratokat. A hatezer kötetet meghaladó könyvtár kéziratos bibliákkal, a teológia tárgykörébe tartozó alapművekkel várja a kutatókat. A különleges darabok között Barth János Konrád evangélikus lelkész Budavár törököktől való visszafoglalásáról írt 17. századi műve, a Buda recepta is megtalálható itt.
A múzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható.