Monostori Erőd

Az 1848–49-es szabadságharc alatti magyar katonai ellenállás szimbóluma Komárom Duna-parti erődrendszere.

A Duna Gibraltárjának nevezett Monostori Erőd egy, a magyarországi és szlovákiai területeket összekapcsoló erődrendszer 66 hektárnyi területet elfoglaló tagja. A létesítményen belül 18 klasszicista stílusú épületet lehet elkülöníteni, melyekben összesen 533 helyiség található.
Komárom területén már a Római Birodalom idején erődöt emeltek, amely a 16. században a török hódítás, majd a 19. században a napóleoni háborúk alatt ismét hadászati jelentőséget nyert. A legmodernebb építészeti és hadászati tervek alapján készült átépítés az 1870-es években fejeződött be, ám ekkorra a haditechnika fejlődése olyannyira felgyorsult, hogy az építmény rövid időn belül korszerűtlenné vált. Ennek is köszönhető, hogy a 200 ezer fős hadsereg befogására képes erőd újjáépítését követően harci cselekményekben nem vett részt. A két világháború között laktanyaként és kiképzőközpontként szolgált, majd 1945-től 1990-ig a szovjet csapatok legnagyobb lőszerraktára volt.
Az erőd legkülönlegesebb helyisége a Lőoktató terem, ahol ma is megtekinthető, falra festett katonai ábrák segítéségével tanították a helyes célzást. A hadtörténeti tárlat Komárom és a fegyverkezés történetét mutatja be a 16. századtól a II. világháborúig. Életképek elevenítik fel a Monarchia és a Vörös Hadsereg katonáinak életét; a kiállított tárgyakon keresztül a látogató bepillanthat a szovjet laktanyák zárt kapui mögé, és megismerheti az ideológiának a mindennapokra gyakorolt hatását. Az ágyúkiállításon megfigyelhetők a Napóleon idejéből származó, illetve az 1848–49-es szabadságharcban használt lövegek közötti különbségek, az udvaron elhelyezett lokátoros kocsik, tarackok és légvédelmi ágyúk pedig a hidegháború fegyverkezéséből adnak ízelítőt.
A Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének kiállítása, amely hazánk sütőipari termékeinek történetét mutatja be tájegységek szerint, az eredetileg gabonaraktárként működő teremben kapott helyet. A hajózás témakörét feldolgozó Duna, hajók, mesterségek című kiállításon a dunai áruszállítás egyik tipikus hajójának, a bőgőshajónak a kilenc méter hosszú makettjét is elhelyezték, ezen kívül pedig a dunai hadihajók és az európai szállítóhajók világába is bepillanthatást nyerhetünk. Az erőd területén szervezett túrákra vagy a sétálótérképes önálló felfedezésre érdemes az évszaknak megfelelő (túra)ruházattal készülni.