Diósgyőri Vár

A Diósgyőri vár, királynék jegyajándéka

A Szinva-patak mellett, a Bükk-hegység lábánál áll a 14. században épült gótikus stílusú várkastély, amely királyi székhelyként is szolgált Visegrád, Buda és Zólyom mellett. Nagy Lajos király halálát követően hat királyné – köztük Mátyás felesége, Beatrix – jegyajándékba kapott, vidéki rezidenciájaként szolgált. Ezért is emlegették akkoriban a királynék jegyruhájaként. A 18. századtól kezdve egyre romlott az állapota; felújítása 1953-ban indult meg, s napjainkban is tart.

A felújított Diósgyőri vár átadására 2014. augusztus 30-án került sor, egy évvel később pedig a lovas hagyományőrzők és sportesemények számára is megnyílt a Lovagi Tornák Tere és a Vásártér. A vár újra megtelt élettel: korabeli ruhába öltözött „idegenvezetők”, a vár népe kalauzolja a látogatókat a termekben. Korhű berendezési tárgyak, történelmi játékok, hagyományőrző programok és modern eszközök is segítik az időutazást olyan korokba, amelyek sokkal több titkot rejtenek, mint gondolnánk. 

A kétszintes palotában több mint húsz terem várja, hogy a látogatók feltérképezzék. Megismerkedhetnek az alkímia világával, benézhetnek a fazekas és a fémműves műhelybe vagy akár a vártörténet, várbirtok, vadászat szobájába is. A felső szintet tárlatvezetés keretében is megismerhetik látogatóink, míg az alsó szintet önálló felfedezésre ajánljuk. Az ide érkező vendégek számára felejthetetlen élményt nyújt udvarhölgyeink és lovagjaink kísérete. A vár népe izgalmas, szórakoztató módon mesél a Diósgyőri vár történetéről, a falai között zajló diplomáciai eseményekről, az itt szövődő szerelmekről, intrikákról, cselszövésekről, a középkori mindennapokról.

Látnivalók:

A Diósgyőri vár lovagterme Közép-Európa egyik legnagyobb ilyen csarnoka volt. Nagy Lajos itt ünnepelte lengyel királlyá koronázását és 1381. szeptember26-án ezek között a falak között írták alá a Velencével való hosszú háborúskodást lezáró turini békét, mely eseményre maga a velencei dózse is a várba érkezett. 

Nagy Lajos a korabeli várépítészetben is különlegesnek számító kétszintes, középen nyitott kápolnát építtetett Diósgyőr várában. A felújított kápolna a király legifjabb leánya, Hedvig tiszteletére került felszentelésre. Itt helyezték el Szent Hedvig csontereklyéjét is, amely a krakkói Wawel székesegyházból érkezett.

Az impozánsan berendezett királynéi háló a palota egyik leglátványosabb helyisége, amelyben a királynék luxus enteriőrje kerül bemutatásra: baldachinos ágy, ékszeres ládika, házioltár, ruhás láda és az eredeti állapotában fennmaradt ötoldalú, boltozott, ülőpadkás fülke, amelynek zárókövén egy középkori játék jelenete látható.

A királynéi fürdőhelyiségben baldachinnal ellátott fürdődézsa, törülköző és mosdószekrény idézi a főúri osztály korabeli tisztálkodási szokásait. A kézzel készített szappanok, apró üvegcsékben illatozó olajok azt az illúziót keltik, hogy a királyné hamarosan belép, hogy az esti toalettjét elvégezze.

A Rondellában egy látványos, körpanorámás, 3 D hatású animációt láthatunk a Diósgyőri vár fénykoráról, évszázadokig tartó pusztulásáról, majd újjáépítéséről. A vetítés a vár nyitvatartási idejében folyamatosan megtekinthető.

A királyok terme a Diósgyőri vár életében szerepet játszó uralkodókról mesél. Olyan közismert koronás főkről tudhatunk meg érdekességeket, mint Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és I. Mátyás, akinek élete és uralkodása korabeli illusztrációkon és térképeken elevenedik meg.

A tudás szobájában a 14-15. századi tudományok, de mindenekelőtt az írás és az olvasás, az iskoláztatás jelenik meg a képtáblákon. Azt is megtudhatjuk, milyen szerepe volt a csillagászoknak a király udvarában, és mit tartalmazott Mátyás király titokzatos pestis elleni szere.