Főszékesegyházi Kincstár

A Főszékesegyházi Kincstár az Esztergomi Bazilika (Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház) emeletén található. Magyarország legjelentősebb egyházi kincstára, amely bizonyos gyűjteményeit tekintve világviszonylatban is kiemelkedik. A kincstárban a 11. századtól napjainkig összegyűjtött műkincsek találhatók.
A tárgyak nagy részét eredetileg szakrális célra szerezte be a katolikus egyház, ám Simor János prímás 1886-ban lehetővé tette, hogy a kegytárgyakat az érdeklődők is megtekinthessék. A kiállítási anyag később folyamatosan gyarapodott, például az Ipolyi Arnold-féle hagyaték egy részével vagy a prímások hagyatékának darabjaival. A kincstár az esztergomi káptalan felügyelete alá tartozik; 13 alkalommal költöztették át vagy menekítették a történelem viharai elől.
A gyűjteményben körülbelül négyszáz tárgy található. Ezek egy része ritka ötvösmunka, más része textília. Esztergom különleges helyet tölt be a magyar koronázások történetében, hiszen Szent Istvántól kezdve az esztergomi érseknek – aki 1279 óta egyben Magyarország prímása is – a nádor mellett fontos szerepe volt a mindenkori magyar uralkodó megkoronázásában. A kincstárban ezért megtalálhatók a koronázási klenódiumok (a koronázási szertartás liturgikus tárgyai) is. A kincstár ereklyegyűjteményében Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Adalbert, Szent Gellért, Árpád-házi Boldog Margit és további szentek ereklyéivel találkozhat a látogató.
A legjelentősebb kiállítási tárgyak közé tartozik az Árpád-kori ezüstkereszt, valamint Mátyás király több mint öt kilogrammos színarany kálváriája. A gótikus és reneszánsz hatásokat mutató Corvin-kálvária egy talpas kereszt, amely Magyarország legnagyobb ékszerkincse. A kincstárban ezen kívül Mátyás és Zsigmond korabeli szarvserlegek, gótikus kelyhek és egyéb értékes liturgikus tárgyak (miseruhák, csipkék, karingek) is megtalálhatók.